Obama-vizit

Az egyik legizgalmasabb amerikai élményemről szeretnék beszámolni: láttam és hallottam Barack Obamát, az Elnököt!

Vasárnap délután kampánykörútjának Cleveland volt az egyik állomása. Mivel jövő hét kedden helyi választások lesznek, igy eljött hogy támogassa a demokrata jelölteket, s hogy meggyőzze az itteni szavazókat.

Nagyon kiváncsi voltam, hogy a filmekben és hirekben látott kampányrendezvény milyen is a valóságban. Hogyan mozgósitja a tömeget, hogyan szónokolnak a vezetők, s hogy mi az emberek reakciója. Hát nem csalódtam.

Az egyik itteni egyetem sportcsarnokában volt a rendezvény, ahová csak szigorú (reptérhez hasonló) biztonsági ellenőrzésen lehetett bejutni. Bent viszont már szabad volt ''bármi": tapsolhattál, fütyülhettél, éljenezhettél, ami jött éppen.

A program egyszerű volt, mégis show-szerű. Ohio kormányzója nyitotta meg a programot, őt követte az alelnök, majd az elnök. A hivatalos beszédek előtt egy fekete rapper pörgette fel a hangulatot, stilszerűen politikai jelszavakat és neveket kevert a szövegbe.

A tombolás tetőfokán jelent meg Obama, egyszerű sportzakóban, nyakkendő nélkül. Közvetlenül beszélt a tömeghez, kérdéseket téve fel, időt adva a gondolatoknak. Kész volt akár vicces hasonlatokkal is élni. Persze nem maradtak el a filmekből már jól ismert patetikus elemek sem: American Dream, függetlenség, elszántság, "megcsináljuk" felkiáltások. A tömeg az elnöki beszéd alatt végig állva volt, ami nem kis tiszteletet sugall! A beszéd alatt szabad volt éljenezni, válaszolni, az esetlegesen hőbörgőket hamar leszerelték... A beszéd végén a szokásos jelenet: az Elnök lemegy az emberekhez és a kordonon át kezet fog velük, sőt, néhány hölgynek még puszira is futotta.

...

Átfutottam néhány hirt a program után. A sajtó (jogosan) hiányolta az embereket a programról: a csarnok fele üres volt, 13 ezer helyett csa 8 ezren voltak ott.

De én köztük voltam, s bár nem szavazok, de örülök, hogy ott lehettem.

...

Néhány kiegészités pár nappal az esemény után. Alig hogy hazamentem, Obamából levelet kaptam! Mármint egy emilt, az ő postalfiókjából. Buzditott, hogy menjek szavazni. Persze ő nem tudja, hogy én csak vendég vagyok itt. Igy sajnos le is iratkoztam a közös levelezésünkről.

.

Aztán ma nyitom a youtube-ot, és az első találat az ő filmje, melyben megköszöni a szavazatokat. A film kicsit szomorkás, nem ok nélkül: a demokraták alul maradtak a republikánusokkal szemben az eheti választásokon. Hiába, itt is hasonló a közhangulat az otthonihoz: ha a kormány nem hoz azonnali eredményre vezető döntéseket (itt most a munkanélküliség az egyik nagy probléma), akkor elfordulnak, s másra voksolnak.