Bár most nem dolgozom, s távol vagyok az otthoni szakmámtól, de mégis eljutnak hozzám a szakmai hirek, események. Igyekszem naprakész maradni a szűkebb szakmám, a marketing és a gyógyszeripar dolgaival kapcsolatban. Hiszen ki tudja, talán lesz még közöm ehhez a témához. Épp a héten olvastam, hogy lezajlott az éves rendszeres Gyógyszermarketing Konferencia a Kreativ szaklap szervezésében. Izgatottan néztem az előadókat és a témákat, kerestem az ismerős arcokat a feltöltött fotókon.
Anno én voltam az a cégnél, aki szorgalmazta, hogy legyünk jelen az ehhez hasonló rendezvényeken, és gyűjtsünk be minél több aktuális infót, kontaktot beszállitókkal, ötleteket konkurens cégektől. Érdekes látni, hogyan változnak a témák évről-évre. Tavaly még a web 2.o dolgait taglalták, azt, hogy milyen hatással van az internet, a közösségi oldalak, a felgyorsult infoáramlás a gyógyszermarketingre, a betegkommunikációra. Idén a PR és annak kapcsolata a marketinggel állt a középpontban.
Mondhatom, sziven ütött a témáválasztás, hiszen én épp ezzel foglalkozom itt, épp engem is ez a kérdés ösztökél! Lehet-e eredményt elérni PR-rel, anélkül, hogy a klasszikus marketingkommunikációs eszközöket használnánk, s hogy magáról a gyógyszerről mondanánk valamit? Milyen eredményt tud elérni egy cég, ha a cég imázsát megerősitő lépéseket teszünk?
Zakatolnak a gondolatok a fejemben. Arról, amit itt tanulok, látok, és arról, amit otton tapasztaltam. S a kettő kapcsolódásáról, ellentmondásairól. Mert az van bőven.
Példának okáért otthon a legnagyobb mutatvány az volt a munkámban, hogy úgy erősitsük gyógyszereink forgalmát, hogy azokról konkrétan, nevük megemlitésével nem beszélhetünk a betegek felé, csak kizárólag az orvosokkal kommunikálhatunk.
Megérkezve ide, az igéret földjére, első dolgom volt, hogy a reptéren vettem pár szines magazint. Lapozom az egyiket, s jönnek az ismerős gyógyszerek 3 oldalas hirdetései! Aztán kapcsolgatom a tévét az egyik motelszobában nagy utazásunk során, s a kozmetikum-autó-bank reklámfilmek között feltűnik egy hosszabb blokk, ahol épp egy antidepresszánst, vagy inzulint hirdetnek.
Hogy is van ez?
Amerika a szabad információ-áramlás hazája, az egészségügy és a gyógyszerek, betegségek területén is. Irtam a Cleveland Clinicről, hogy milyen profi a betegszervezés ennél a hatalmas intézetnél. Van egy részlegük, ahová bárki betérhet, s a betegségével, kezelésével, gyógyszereivel kapcsolatos infókat brossurákon, vagy interneten keresztül beszerezheti. Az orvosok el is várják, hogy felkészült legyen a beteg a saját baját érintő kérdésekről.
Betértem gyógyszertárakba is (Walgreens, CVS). Kint hatalmas feliratok hirdetik hatalmas épületeken, hogy itt egy gyógyszertárat találsz. Bemegyek, s keresnem kell a gyógyszeres részt, mivel az üzlet inkább egy drogéria, fotószalon, élelmiszerbolt, mint sem patika. A polcokon szabadon válogathatsz az OTC-gyógyszerek között, több olyan készitmény is a polcokra van kitéve, amit otthon az orvos ir fel, például az én allergiaszereim. Találsz itt komplett gyógyszer-enciklopédiát, amiben az orvos által felirható szerek találhatóak betegek nyelvén, közérthetően fogalmazva.
Érdekes lenne megvizsgálni, hová vezet ez a nagy szabadság ideát, s hogy mennyivel tudatosabbak az itteni beteg-fogyasztók. Egészségesebbek, odafigyelőbbek-e (szerintem igen), határozottabbak-e a kezelésüket tekintve. Bár a bőrömön nem akarom tesztelni az itteni rendszert, de ha mégis megbetegednék, nyitott szemmel figyelném az itteni orvos szolgáltat - beteg fogyaszt helyzetet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése