A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kreatív. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kreatív. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. augusztus 14., kedd

A Magnólia sztori

Pár éve lettem figyelmes egy kreatív házaspárra, akik azon kívül, hogy lakásokat és házakat alakítanak át, saját tévéműsort működtetnek, könyvet adnak ki, s lakberendezési boltot üzemeltetnek. A Magnolia márkanév már akkor nagyon kreatívnak és egyedinek tűnt. Most viszont, megszereztem a történetüket bemutató könyvet és a mélyére ástam ennek a sikertörténetnek.

Joanna és Chip Gaines átlagos amerikai családból jönnek. Véletlenül találkoznak, pedig ugyanarra az egyetemre jártak. Jo a félénk koreai-amerikai lány és Chip a nagyszájú, vagány sportoló. Ellentétek, akik az összes furcsaság ellenére korán összekötötték az életüket és kiderült, együtt sokkal több ötletük van, s sorozatos vállalkozóvá váltak.

Jo szereti a biztonságot, míg Chip gondolkodás nélkül belevág az újba. Lerobbant lakásokat vettek meg, újítottak fel, majd adtak bérbe először diákoknak, majd családi házakat renováltak. Időközben sorra születtek a gyerekeik, összesen négy apróság mellett is vitték tovább az ötleteket. Az átalakítások mellett Jo lakberendezési boltot nyitott. Saját otthonuk is állandóan változik: kilátástalan házakba visznek életet, majd beköltöznek, s hamarosan tovább állnak. A kreativitásukra az egyik tévécsatorna is felfigyelt, s saját tévéműsort indítottak velük.

Ma már a Magnolia birodalom havi magazint ad ki, a lap ott van Oprah magazinja mellett az újságosstandokon. A kis lakberendezési bolt tízezer négyzetméteres óriási bevásárlóközpont lett, webshop-pal és kreatív foglalkozásokkal.

A könyv jól bemutatja a siker mögötti nehézségeket, a könnyeket, a pénzügyi veszteséget, az állandó bizonytalanságot. De ugyanúgy bemutatja a pár stabil kapaszkodóját egymásba és Istenben. A nehézségekből mindig kilábaltak és a rossz mindig jóra fordult. Hétköznapi csodákat élnek meg együtt és ezt sugározzák a vevőik, megrendelőik, szomszédaik felé.

Akit érdekel, itt van pár link a Magnolia birodalomhoz:
könyvek
tévéműsor
bolt

2018. július 31., kedd

A klastrom titka

Na lássuk, mit találtam még Taliándörögdön, ezen a furcsa nevű Balaton-felvidéki kis zsákfaluban. Zsákfalu, ráadásul ide Kapolcsról egy kis mellékút vezet.


 A falu házai a főutca mellett sorakoznak. Valamikor nagy település lehetett, mert jókora katolikus és evangélikus temploma mellett van egy kis református temploma is. A falu mellett pedig egy szőlőhegyet találunk, ahol festői házak kandikálnak ki a zöld szőlőlugasok közül.

Azonban az érdekesség, amiről írni fogok nem a faluban, hanem annak határában található. A faluban több helyen is láttam kézzel készített fatáblákat, amik egy "klastromkert" nevű helyre utaltak. Elég romantikusan hangzik, főleg, ha Jane Austen-ra és a az ő Klastrom titka című regényére gondolok. Na lássuk, mit rejt az itteni klastrom.


Klastrom vagy kolostor. A falut elhagyva hatalmas, többszintes épületfalakat veszek észre. Festői fasor mögött egy kaszáló közepén középkori falak utalnak egy óriási templomra. Szent András templom, ami akár bazilikának is tűnhet a méretei alapján. 2-3 fala egész szépen megmaradt, még felfedezhetőek a gótikus ablakkeretek és ívcsúcsok. Az épület alapjait körbesétálva egy festői piknikhelyszínt képzelek magam elé, ahol szabadtéri koncerteket, rendezvényeket lehetne szervezni.


Ha kicsit utánaolvasunk, kiderül, hogy a templom a 12. században épült, eredetileg román stílusban, s ezt építették át gótikussá. Viszont a törökök csaknem teljesen lerombolták.


Ottjártamkor néhányan sátoroztak az út mellett, meg többen mászkáltak rajtam kívül is a templom falai között. Meséljenek a képek helyettem.




2018. július 28., szombat

A Balaton kistestvére

A Kis-Balatonnál már többször jártam. Újra-meg-újra rácsodálkozom, hogy milyen varázslatos világ ez és hogy mennyire nem ismerik az emberek.
 


A Balaton mostohatestvére lehetne ill. valahol az is. A "nagy" Balatonhoz sok-sok nyaraló érkezik évről-évre. A Kis-Balaton a nagy víz délnyugati csücskében található. Nem egy összefüggő tavat kell elképzelnünk, hanem egy hatalmas vízrendszert tavakkal, folyókkal, csatornákkal, lápos mezőkkel.

Sokkal vadregényesebb, mint a szabályozott nagy tó, s az állatvilága is gazdagabb. Az érintetlen természetnek köszönhetően a vízben óriásira nőtt halak, kb. az átlagosnál 3-4-szer nagyobb kagylók és rákok vannak. A víz felszínén pedig csodálatos madárvilág: sirályok, vadkacsák, szárcsák, gémek...


Ebben az évben Zalavárt fedeztük fel, ami a Kis Balaton fővárosa is lehetne. A falu határában több látnivaló is van egy csokorban: messziről először a furcsa, Makovecz-stílusú jurtaszerű épületet látjuk meg. Ez a Cirill és Metód emlékhely, a két szent ugyanis itt is járt, valamikor a kora-középkori időkben.


Az új épület mellett egy régi romjait találjuk: hatalmas bazilika alapjait lehet bejárni, ez még abból az időből származik, amikor itt bajor fejedelmek és német hercegek uralkodtak... Aztán még tovább régészeti feltárás helyszínén találjuk magunkat: régi sírokat, az egykori Zalavár falait tárják fel a nagy melegben is dolgozó, kemény ásási munkát végző régészek. S még nincs vége a látnivalóknak: egy Árpád-kori kápolna is áll itt.


A Kis-Balaton Emlékház egy apró múzeum, de gyerekeknek maga a csoda. Interaktív módon mutatja be a Kis-Balaton vízgazdálkodását, az energiatermelést, a vadvilágot. Még Matula bácsi kunyhójában is vendégeskedhetünk. Mi különösen élveztük a múzeum melletti vízi játszóteret, és a sövényből épített labirintust.


A másik kedvenc helyünk a Kis-Balaton határában Vörs. Ez egy apró zsákfalu, a közepén lévő katolikus templomban télen betlehem-kiállítás szokott lenni. Van itt Tájház, ami sajnos nem volt nyitva, s Tűzoltó Múzeum is.  Az út mellett még egy Festetics kúria is megbújik, erre igazán kiváncsiak lennénk.
 

A falun kívül több kilátótorony is található a lápos, apró folyókkal szabdalt tájon. Az egyikbe felkapaszkodtunk. Emberekkel alig, állatokkal jobban össze lehet itt futni. Például egy őzikepár duett táncát a torony magaslatából nézhettük végig. A körülöttünk elterülő mezőkön csodás vadvirágok és festői fák hajladoznak. 


 Varázslatos hely a Kis-Balaton, utazhatunk ide autóval, jöhetünk biciklin, de a legvagányabb csónakon lenne.  Sajnos azonban a terület "gazdái" sem menedzselik valami jól ezt a rejtett kincset. Nincsenek szervezett kirándulások, madármegfigyelések, az érdeklődők kicsit magukra vannak hagyva a felfedezésben. Jobban kitábláznám az útvonalakat, túratippeket tennék közzé. Kicsit élettelen így ez az egyébként nagyon is élő világ.

Kis-Balaton Nemzeti Park weboldal

Zalavár Történelmi Emlékpark



2018. március 21., szerda

Hímzés párnába

Két büszkeségemmel dicsekednék: két hímzett párnát is készítettem! A mintákat az interneten találtam, s nagyon megtetszettek. Mutatósak, egyszerűek.

Az első párna kifejezi a kézimunkázás ars poeticáját: "Nyugodj meg és hímezz". Én ezt megfordítanám: hímezz és nyugodj meg! Ez a párna a szemem előtt van minden nap, hogy eszembe jusson: ha már nagyon kiakadok, csináljak valami mást. Pl. kézimunkázzak.

A másik párna ajándék lesz. nekem az amerikai teleket juttatja eszembe, amikor a fák lomb nélkül, hóval betakarva sorakoztak, s néha feltűnt egy-egy tűzpiros cardinal nevű madár. Ennél a hímzésnél a párna bekeretezése is külön feladat volt. A másik munkánál már jól bevált csipkét és anyagmaradékot használtam.

Munka közben, a keret még tervezés alatt




2016. június 26., vasárnap

Levendulalila

Az elmúlt néhány hét a lila szín jegyében telt. Először egy furcsa világoslila színű mezőre lettem figyelmes Hévíz és Keszthely között. A mező tele volt illatos virágokkal és sok-sok döngicsélő méhecskével.


Kiderült, hogy facelia, vagyis mézontófű az általam nem ismert virág neve, ami egy nagyon hasznos növény, hiszen amellett, hogy szép és mézet készítenek belőle a méhek, szárazon takarmánynak vagy díszítésnek is használják.


A múlt héten még több és még lilább élményem is volt. Először az otthoni kertünkben nyíló - és szintén méhek által igencsak kedvelt - levendulabokrokról gyűjtöttem be néhány csokornyi virágot. Közben eszembe jutott, hogy kipróbálhatnánk, milyen levendulaszörp jön létre a növényből. Így egy egyszerű recept segítségével cukoroldatban áztattuk a virágot egy éjszakán át, majd másnap csodálatos rózsaszín-lilás színű szörpöt önthettünk az üvegekbe. Nagyon finom lesz ez limonádéhoz adva!


Ha levendula, akkor Tihany és Balaton-felvidék. Ezt a tájat hasonlítják Toszkanához és Provence-hoz is. Ezeken a mediterrán tájakon pedig igencsak kedvelt virág a levendula. Egy ideje óriási mezőket ültetnek ide, s levendulából készült termékeket árulnak, sőt fesztivált is tartanak.


Éppen erre a hétvégére esett a Tihanyi Levendulafesztivál, ami egy hatalmas népünnepély. Már rég szerettem volna ide elmenni, viszont sokkal jobb dologban volt részem. Ahelyett, hogy az óriási tömegben izzadtunk volna, mi a Monoszló határában található Hazai Provence Vendégházhoz mentünk, s itt csodáltuk meg a levendulamezőket.


Többféle levendula is van: a francia levendula alacsonyabbra nő és sötétebb, az angol magasabb és világosabb. A virágmezőkön szabadon lehetett levendulát szedni, előtte csak meg kellett venni a különböző nagyságő kosarakat vagy papírszatyrokat. Mivel nekünk saját levendulánk van, ezért mi csak a látványban és az illatban töltődtünk.


Pipacspiros után levendulalila, mi jöhet még? Hát a napraforgómezők sárgája!


2016. május 23., hétfő

A Balaton festői

Vaszary János (1867-1939) Kaposvárhoz kötődik, de volt villája Balatonfüreden is. Ezért van néhány balatoni témájú festménye. A kedvencem a Balatoni stég című, ami 19o3-ban készült, s egy fedett kabint ábrázol. Magángyűjteményben van, éppen ezért még egy rendes fotót se találtam róla.

Vaszary János: Balatoni stég

Egry Józsefet (1883-1951) nevezik a Balaton festőjének is, hiszen Badacsonyban élt. Számtalan képet festett az itteni tájról, több évszakban megörökítette a badacsonyi dombokat, szőlőket, Szigligetet, a szemközti fonyódi két csúcsot. Festett háborgó és békés Balatont, halászokat.

Egry József: Balatoni halász

Mészöly Géza (1844-1887) tájképfestőként főként a Balatont örökítette meg klasszicista képein. Naturalista, plain air képei élethűen adják vissza a Balatont, a parti életet, az ott élők és dolgozók alakját.

Mészöly Géza: Akarattyai löszpart


Somogyi Győző (1942-) jelenleg is Salföldön élő és alkotó Kossuth-díjas festőművész. Grafikákat és színes nyomatokat készít. Képei játékosak, a valóságtól eltérő, gyermeki színekkel ábrázolja a Balatont, Badacsonyt és a környező tájat.

Somogyi Győző: Karnyújtásnyi a Balaton


Vaszary Villa, Balatonfüred

Egry József Emlékmúzeum, Badacsony

2016. május 16., hétfő

Használtból szépet

Lehet, hogy nem a legjobb tulajdonságom, de szeretem megmenteni a régit, a kopottat, a szépet. Amit más már kidobna vagy tűzre vetne, azt én kikukázom és hasznáhatóva teszem.

Mostanában ez divattá is vált, angolul shabby chique-nek, farm style-nak, magyarul vidéki vagy rusztikus stílusnak nevezik. Divattá vált a kopott, a régi.

Az elmúlt héten sok-sok kidobásra ítélt tárgyat mentettem meg. Csiszoltam, mázoltam, fúrtam és faragtam. Az eredményről meséljenek a képek.

Fogas zsalugáterből

Képkeret bontott ablakszárnyból

Régi thonett szék megújítva

Ülőpad egy egészen más bútorból - találjátok ki, hogy miből készült!

Régi parasztasztal új festéssel és gombbal

Ezek az ágyvégek dédapám korabeliek, egy modern ágyat fognak keretezni szépre festve

S hogy mi kell a fentiekhez? Mindössze másfél doboz festék, két ecset, némi csiszolópapír és sok-sok türelem! De megéri!

2016. május 4., szerda

Gyerek-hímzés

Nemrégiben két hímzést készítettem. Mindkettőt egy-egy kisgyerek ihlette.

A kislányosat terveztem meg először, az eredeti piros ruhás fekete hajú mintát színeztem át kék ruhás világosbarna hajú lánykává.
Ez lett Emma ajándéka.


A kisfiús mintát nehezen találtam. Valami matrózos hímzést kerestem, ami egy aranyos fiúcskát ábrázol. Végül ezt a nagyszemű kislegényt hímeztem meg.
Ez lett Matyi meglepetése.




2016. április 1., péntek

Textílmánia

Aki ismer, tudja: enyhén textílmániás vagyok. Ha egy új helyre érkezem, az első, hogy megtapogatom a függönyöket, a párnákat, s "mintát" veszek a helyi textílekből.

Kamízt és szárit viselő nők

Nem volt ez másként Indiában sem. A szállásaink eltérő stílusúak voltak, volt, amit európaiabban, volt, amit indiaiabban rendeztek be. Nekem ez utóbbiak jöttek be, folt-jellegű mintás takarókkal, faliképekkel és párnákkal.

Fiatal fiúknál keveredik a modern és a tradicionális ruha

India a textílgyártásban nagyhatalom. Ha megnézzük a ruháink címkéjét, néha láthatjuk, hogy a pamut, vászon, vagy len anyagból készült holminkat esetleg Indiában varrták. Az utcákon mini varrodák működnek, ahol fél-egy óra alatt varrnak ránk szabott holmit. A varrógépek mögött általában férfiak ülnek. A színes textíleket kínáló üzletekeben a földre, matracra ültetnek le, s a kérésünknek megfelelő anyagot, vagy szárit elővarázsolják a sok-sok polcról.


Nők szárivásárlás közben


A textíleknek nem tudtunk ellenállni. Vettünk valódi selyem sálat és szoknyát, amit Varanasiban, az egyik selyemkészítő városban találtunk. Vettünk pamutsálakat és színesre festett bő bugyogónadrágokat (Alibaba - így hívják Indiában). Amber városában láttuk, hogyan festik meg a fából kifaragott egyedi nyomdákkal az anyagot. S vettünk több tunikát, amit itt kamíznak hívnak. S nagy nehezen, de ellenálltam a csábító szári anyagoknak, mert ugyan hová is vennék fel egy tradicionális indiai szárit Magyarországon...

Túravezetőnk száriját igazítja néhány kedves járókelő hölgy

Az indiai nők nagyon nőiesek. Rikító színű ruháik között nincs két egyforma. Öltözékük mindig összhangban van. Vagy földig érő szárit viselnek, ami egy 6 méteres anyag a derekukra tekerve, majd a vállukon átvetve. Ez a ruha nem igényel varrást és nincsenek belőle méretek sem: csupán 6 méter előre legyártott anyagot jelent, amit könnyen ki lehet mosni, s szárítani.

Tradicionális mintanyomda Amber városában 

Aki nem szárit visel, az a kamíz tunikát hordja, ami oldalt felsliccelt pamuting. Lehet hosszú vagy rövidujjú (inkább hosszú ujjal hordják), minimum a térd fölé ér, de lehet akár térd alatti vagy földi érő, s hozzá mindig vesznek nadrágot is. A nadrág lehet testhezálló, ez a modernebb, vagy éppen bő bugyogó jellegű. S persze színben hozzá illő sál is jár hozzá.

Az öltözék a vallások szerint is eltér kicsit. A hinduk tradicionális indiai ruhát hordanak, a szikhek turbánt, a muszlim férfiak pedig kerek horgolt fejfedőt. A muszlimoknál a legkonzervatívabbak a nőket teljes testet fedő fekete burkába rejtik, ráadásul még kesztyűt is hordanak....

Muszlim nők

Muszlim férfiak a mecsetben

A nőkhöz képest a férfiak egyhangúan, s kevésbé tradicionálisan öltözködnek. Nem olyan színesek, inkább szürkés ruhákat hordanak, pamut hosszúnadrágot pamut inggel, ami általában hosszú ujjú. Ők is viselnek néha sálat, vagy turbánt a nap ellen.

Egyszerű férfiruhák


2016. február 5., péntek

Miért hímzek?

Mostanában újra rákaptam a keresztszemes hímzésekre. Több alkotásomat is közzétettem már itt. Új kedvencem a Pinterest lett, ahol rengeteg kreatív képet, inspiráló alkotást találhatunk. Ha szerencsénk van, akkor útmutatót ill. hímzésmintát is találunk.

Letöltöttem magamnak "pár" ,mintát, azt hiszem nyugdíjaskoromig is kitart, ha ezt mind meg akarom csinálni. A minták között találtam néhány nagyon találó feliratot, melyek jól összegzik, miért is hímzünk, miért hímzek én magam is.

Az egyiken a felirat magyarul: "Keresztszemest hímzek, így nem ölök meg senkit." Ennél jobban össze sem lehetne foglalni a hímzési tevékenység lényegét: a hímzés terápia, mely lelassít, a kreatív alkotás élményét adja, olyan mint, egy színező, ahol fokról fokra rajzolódnak ki a minták, a színek, hogy a végén valami csodálatos egésszé váljanak. Ja, s mellesleg amíg a tű forgatásával vagyunk elfoglalva, nem idegeskedünk, nem bosszankodunk, s még csak elméletben sem fojtunk meg senkit.

Szóval, aki kedvet kapott, keressen valami jópofa mintát és hímezzen!


2015. december 7., hétfő

Kreatív színező

Az utóbbi időben igen nagy kedveltségnek örvendenek a kreatív színezők, amiket a gyerekek helyett a felnőttek színezgetnek. Egyelőre még nem volt türelmem ilyen színezőnek nekilátni, de egy másfajta színezővel lefoglaltam magam.


Időről-időre rám találnak szépséges, hímzésre váró keresztszemes minták. Most épp egy csodás virágos koszorú szólított meg, s le is kötött jó időre.

A megalkotása nem volt könnyű, hiszen összeszámálhatatlanul sok árnyalatból épült fel. Az eredmény viszont megérte a fáradtságot: immár bekeretezve díszíti a szobám falát.

A tűt nem tettem el, már keresem a következő kiszemelt "színeznivalót".

2015. december 4., péntek

Mese

Találtam egy kreatív fotószerkesztő oldalt, ami nagyon egyszerű, s pillanatok alatt képeslapszerű lapokat varázsolhatunk a saját képeinkből.


Alkottam néhányat "mese" jeligére. Remélem, tetszenek.


Van itt Szaffi-fekete macska, tövis Csipkerózsikától és elvarázsolt kert a Szépség és a Szörnyetegtől. Persze az alakok hiányoznak, hogy benépesítsék a helyszíneket.


Talán jön majd egy királyfi tán, vágtat fehér lován...