2010. augusztus 30., hétfő

Journey is over


Veget ert az utunk. Nehez osszesiteni a 11 nap izgalmait, oromeit, faradtsagat, izzadasat. Jo volt elindulni. S jo lezarni az utat.

Azota Kata New Yorkban, az o varosaban landolt, en pedig Clevelandben, az en varosomban. Jo megerkezni a nem sivatagi, 4 evszakos eghajlatba, oda, ahol van zold, s ki lehet birni klima nelkul.

Nagy utat tettunk meg, kulon es egyutt is. Pozitiv elmenybol volt tobb, de azert a faradtsagos estek, a cimkeresesek neha bosszusagot okoztak. Nehez volt az utipoggyaszbol elni, az autoban letezni, naprol napra uj szallast es felfedeznivalot talalni. De megerte. Remelem, ez atjon a rovid beszamolokon, s a kepeken is (majd).

Nem egyszeru az utazas, egymashoz es a korulmenyekhez alkalmazkodni. Sok turelmet igenyel.
Kataval megoldottuk az egeszet, jol osszehoztuk. Utolag persze lehetunk okosabbak, legkozelebb jobban csinaljuk, ami most nem ment annyira.

2010. augusztus 27., péntek

Amerikaiva valni


Miota itt vagyok folyamatosan foglalkoztat a kerdes: Mitol amerikai az amerikai? Mitol lehet azza valni? Van-e egyaltalan amerikai embertipus?

Termeszetesen szamolok azzal, hogy nekem is amerikaiva kell valnom egy idore. Talan igy konnyebben megy a beilleszkedes, talan igy jobban elfogadnak.

Utunk soran nemi tortenelmi hatterinfora is szert tettunk. Indianokrol, spanyol hoditokrol, majd europai gyarmatositokrol. Ki az os-amerikai?
Jelenleg nagyon sokfele szint, vonast lehet felfedezni az itt elokon. Aki velunk talalkozott, s megtudta, hogy europaiak vagyunk, buszken kezdte sorolni Europabol jott felmenoit. Tobbnyire tobb nemzet kevereke a mostani ember.

Jomagam nem mutathatok fel szines felmenoket, magyar vagyok, az is maradok. Szoval maskent kell amerikaiva valnom. Probalkozom am trukkosen. Vettem amerikai zaszlot imitalo papucsot, legutobb egy tuti amcsi polot. Probalom magamra olteni az itteniek nemzettudatat, buszkeseget. Aztan szereztem cowboy-kalapot, kis idoutazas a multba, meg praktikus a jelenben. Napszemuveg letszukseglet odakint, a napot nem lehet elkerulni. Indian kulturaba is illeszkednek, egy csodas turkiz fulbevaloval. A feher amerikaisagba pedig a mosollyal, celtudattal lehet talan bejonni. Kotelezo elem a `How are you?` kerdes, ill. arra illedelmesen mosolyogva felelni.

Szoval tanulom az amerikaikat, alakitom a magam amerikaisagat. A fenti kepen epp egy original 60-as evekbeli hamburgerezoben. A hely furcsasaga, hogy csak mexikoi alkalmazottakat lattunk. Hat ennyit az amerikaisagrol.

...

Kiegeszitenem az elobbieket. Azzal, hogy miert is jo magyarnak lenni itt.
Utunk vegen nem szamitottunk ra, de elonyet lattuk a magyarsagunknak. A los angeles-i repteren nem tudtuk hol hagyni a csomagot a gep indulasaig, igy a Hilton Hotelben kotottunk ki. Ott egy kedves oregur felismerve, hogy mi magyarok vagyunk buszken ujsagolta, hogy neki jobaratja volt Dr. Teller. Marmint Teller Ede, a Nobel-dijas. Szoval o kikovezte nekunk az utat a mostani kedves gesztusig: a bacsika atvette bajos csomagjainkat, s meg kedvesen utba is igazitott.

Szoval magyarnak lenni jo.

:-))

California sunshine


Legutobb meg Phoenixbol irtam. Azota atszeltuk a sivatagot, s Californiaba ertunk.

A Colorado folyot atlepve (valahogy mindig az utunkba keveredett:) ertunk ebbe az allamba. A taj sokban hasonlit Arizonara: sziklas hegyek, sivatag, kaktuszok, keves zold. A meleg is szinte ugyanaz. Az ut legkemenyebb vezetos szakasza volt ez: a 10-es uton nyilegyenesen atjonni tobb 100 km-en keresztul Arizonabol Californiaba.

A taj sok titkot rejt. Az idojaras is. Az eg mar Phoenixben eleg haragos volt, Californiaban pedig csak ugy szorta a villamokat a hegyek mogott. Fenyes nappal, napsutesben. Aztan a radioadas megszakad es figyelmezteto uzenet hangzik el: aradasok varhatoak. Itt, ahol vizet sem latni? Talan a hirtelen jott eso mossa el az utat? Vegul megusztuk a katasztrofa-jelenetet, de ott lebegtek elottunk az itt jatszodo katasztrofafilmek. Aramszunet, vizhiany, ez eleg kozel all ehhez a videkhez.

Californiaban a Joshua Tree Nemzeti Parkot (lsd kep)neztuk meg eloszor. Ez a Mojave es a Colorado sivatagok kozott fekszik. Autoval atszeltuk, ugy volt, hogy valahol kempingezunk, de annyira kihalt volt a taj, hogy vegul a civilizacio mellett dontottunk es egy ut melletti motelben aludtunk.
A park a Joshua Tree-rol kapta a nevet. Ez a fa egy cserjeve novekedett yucca palma. Persze rajta kivul voltak mas novenyek is, foleg kaktuszok, kisebbek, nagyobbak. Meg allatok is, pl. talalkoztunk sivatagi nyullal, hatalmas sassal. Azert jo volt elhagyni a kietlen tajat es beerkezni az emberek altal lakott varosba.

Volt egy meglepi is az uton: a Pioneer Town. Ez egy eldugott helyen van, netes ajanloban Kata kinezete, de mivel nem volt rajta a terkepen nem sok esely volt megtalalni. De veletlenul epp mellette mentunk el. 1946-ban filmdiszletnek epitettek fel. Egy eredeti cowboy-western varoska bankkal, bortonnel, pubbal, hotellal. Neh0any hazban elnek, mashol muhely vagy uzlet mukodik. Tobb mint 100 filmet forgattak itt, manapsag foleg reklamokhoz es videoklippekhez hasznaljak.
Itt egy pelda, Ice Cube (amerikai rapper) nemreg keszult videoklipje, amiben feltunik L.A., Hollywood es a Pioneer Town is. A zeneert nem vallalok felelosseget.
http://www.youtube.com/watch?v=qUJnv-S2CoM&feature=related

Aztan lassan elertuk Los Angelest, a vegcelunkat. 100 merfolddel korabban mar az elovarosok leteroi jottek a fouton, s 5 (!) sav vezetett be innen a varosba. L.A. tipikus megapolisz, van felhokarcolos belvarosa, s egy sor ismert kulvaros. Mi Hollywoodot vettuk celba.

Hollywood Boulevard, tomeg, turistak, csillagok, ahogy a nagy konyvben meg van irva. Hatterben a Hollywood felirat a hegy oldalaban, az eloterben rengeteg ajandekbolt, etterem, szorakoztato hely. Sok is volt a zajlasbol, az emberekbol. Meg is allapitottuk, hogy itt mar nem olyan kedvesek, kozvetlenek a nepek. Mufurcak, durvak. A kepen kilatas Hollywoodbol a belvarosra.

Hollywoodbol az oceanhoz hajtottunk szallast keresni. Utkozben Melrose, Beverly Hills, az itteni milliomosok lakhelye. Megalltunk kertes hazakat nezegetni. Zold gyep, fasor, a rozsakat a mexikoi kertesz igazitja, az udvaron luxusautok allnak. Azert hosszutavon engem nyomasztana ez a legkor.
A tengert Santa Monicanal ertuk el. Hatalmas setanyok, rengeteg ember, utban a partra strandolni, szorfozni. Aztan Venice, meg mindig part, de mar hippisebb, lepukkantabb. Az altalunk kinezett hostel telthazas, a masik lepattant, draga. Igy vegul egy motelt alkudunk ki magunknak, tavolabb a parttol.

Este megvalunk a kis autonktol. 1800 merfoldet tettunk bele 9 nap alatt, benne laktunk, eltunk. Most ket nap auto nelkul.

Ma szombat, utolso elotti nap. Busszal jovunk be a varosba, Santa Monican akarunk az oceanban megmartozni. A buszon csak szines arcok: feketek, spanyolok, indianok, azsiaiak. Mennek munkaba, suliba. Mi vagyunk egyedul feherek. Fura erzes. A parton kod fogad, elvileg delutanra feloszlik. Csipos szel, itt mar nincs 40 fokos hoseg. Meg egy nap, s visszaterunk a hetkoznapokba.

Uti zenek

Az utazasunkra egesz CD-gyujtemenyt hoztam. Gondolva arra, hogy az unalmas radioadok helyett legalabb sajat zenet hallgassunk. Viszont tevedtunk: sok jo adot talaltunk, s szinte vegig a radio zeneit hallgattuk.

Ime egy kis valogatas a zenekbol.

Indulasnak egy kis lenduletes zene, Take me away, vagyis Vigyel el! Mi ezzel indultunk utnak.
http://www.youtube.com/watch?v=gUuYMAeSQ1c

Aztan amikor uton voltunk, mar nagyon otthonosan hallgattuk az itteni zeneket, koztuk a helyi, modern country-t. Meg mielott azt gondolnad, hogy a country valami regimodi dolog, hallgasd meg ezt. Carrie Underwood egy nagyon fiatal, tehetseges country-enekesno, a szamanak a cime All American Girls, vagyis Mind amerikai lanyok. Mint mi, en...
http://www.youtube.com/watch?v=m36xv75MJ4U&playnext=1&videos=CjQt9q-2iiI&feature=artistob

Kata nagy kedvence volt a kovetkezo szam. Ezt szinte minden nap jatszottak a radiok. The Turtles Happy Together, vagyis Egyutt boldogan.
http://www.youtube.com/watch?v=R8mMBT62rgQ&feature=related

Nagy elmenyunk volt, amikor az egyik arizonai kisvarosban beinvitaltak minket egy caraokee barba. Na ott valami fantasztikusan enekelte az egyik srac ezt a legendas szamot: Hotel California. A radiok nem igazan jatszottak, ill. Californiaba erve jott eloszor. Itt az eredetit hallhatjatok.
http://www.youtube.com/watch?v=1ygI3BZxdCY

Aztan utunk vegen, mar csaknem helyinek szamitottunk. Azok utan, hogy epp megdicsertek, hogy alig hallani akcentust nalam, buszken mondom, megcsinaltuk, akar amerikai lanyok is lehetnenk, de legalabbis American Women, ahogy a lenti szam is mondja.
http://www.youtube.com/watch?v=5Z_fsdWYXMA

2010. augusztus 25., szerda

Magyarok ha talalkoznak

Ezt az ejszakat Arizona fovarosaban Phoenixben toltottuk. Mar utkozben nott a hoseg, de ideerve valami eszmeletlen szauna fogad.


Hegyekkel korulveve fekszik a varos, oriasian elnyulva. Sokan figyelmeztettek, hogy itt aztan meleg lesz, s tenyleg: tobb mint 100 Fahrenheit, ami 40 fok folotti homersekletet jelent este!

Magyarokrol akartam irni. Utunk soran sehol nem talalkoztunk honfitarsakkal, pedig voltak helyek, ahol sok europai turistat talaltunk (pl. a Grand Canyon/nal franciak, hollandok, nemetek es meg csehek is voltak). Magyar szo sehol. Viszont ha megtudtak rolunk, honnan jottunk, egybol jottek a sztorik magyar kollegakrol, baratokro, vagy eppen budapesti utazasrol. Igaz volt indian neni, aki megkerdezte: az egy masik allam? (marmint Amerikan belul). Hat nagyon masik.

Szoval magyart Clevelandben talaltam, erkezesemkor, de errol majd meg irok. Illetve most talaltunk, Phonixben, ugyanis itt tolt egy evet egy gazdagreti ismeros leanyzo, aki magyarkent tanitja angolra a helyi kisiskolasokat! Nagy mutatvany volt hozza talalni. A varosban 1.5 orat bojongtunk, mire a tobb kilometeres uton rajottunk a helyes iranyra. Meg jo, hogy szamozzak az utakat, s a meroleges utkeresztezodesek sakktabla-szeruen futnak a vegtelenbe.

Magyaros modra finom vacsival vart minket Katica. Aztan magyar modra hajnalig be nem allt a szank. Sajnos reggel elbucsuztunk, o ment a suliba, mi pedig varost nezni.

Most Scottsdale varosaban vagyunk, ami egybeepult Phoenix-szel. Talalunk itt regi western utcakat, ajandekboltot, no meg konyvtarat, ahol hala az itteni rendszernek beiratkozas nelkul lehet ingyen netezni.

2010. augusztus 24., kedd

Arizona meglepetesei


Ha azt halljuk Arizona, akkor a voroslo sziklak, a sivatag es a kaktuszok jutnak eszunkbe. Ehhez kepest a Grand Canyont elhagyva zold a taj, eloszor orokzold cserjek, majd fenyoerdok, zold hegyek es viragos retek latszanak. Megpihenunk egy erdei to partjan, ahol furodni nem lehet, de horgaszni annal inkabb.

Az elso varos Williams, itt erjuk el a legendas 66-os utat. A Route 66-rol szol minden: az ut menti motelek, ajandekboltok, ettermek es kocsmak a regi korok hangulatat idezik. Talalunk itt eredeti 50-60-as evekbeli benzinkutat, elozenes grill ettermet. Az utcak szukek, foldszintes lapostetos hazakkal, nem gyozzuk fotozni a latvanyt.

Flagstaff a kornyek kozpontja, itt ejszakazunk. Szallast nem nehez talalni, hiszen szinte csak motelek sorakoznak az uton. Vegul egy hostelben talalunk helyet, a kozpontban, setatavolsagra a kocsmaktol. Este lesz, mire vacsorahoz jutunk: egy ir kocsmaban eszunk amerikai steaket es csirke-burgert, hozza mexikoi sor dukal. Ezzel meg nincs vege az estenek: elozenes klubokat keresunk. Disco-hangulatu tancos hely az egyik, caraoke bar a masik. Ez utobbinal kedves amerikai sracok invitalnak be minket, nemet mondani nem lehet. Meghokkento elmenyben lesz reszunk: a mikrofonert sorba allnak a vagany amerikai sracok! Hip-hop szerkoban cowboy notat dalol az egyik, a rocker pedig erzeki romantikus szamot dudol.
Flagstaffbol indulunk Phoenix fele. Utkozben jon Sedona varosa, korulotte egy nemzeti park, kanyonnal, folyoval, voros sziklakkal (Red Rocks). Az USA szellemi kozpontja van itt, spiritualis szekhely, ahol helyet talal minden egyhaz es szekta. Az egyik utcaban, a varoson kivul 6 templomot szamoltunk meg egymas mellett. Az egyik legismertebb egy sziklaszirtre epult, modern, betonepulet, mar messzirol latszik.
Sedona utan egy kis leterovel elindultunk egy kihalt banyavarost keresni. Jerome viragkorat a mult szazadban elte, a kontinens legnagyobb rezbanyaja volt itt. Fenykoraban 15 ezren eltek itt, banyaszok, befektetok. Aztan a banyat bezartak, elkoltoztek. A hetvenes evekben egyetlen ember elt meg itt, muzeumkent orizve a terseget. Aztan az o csaladja par fovel belakta a videket, muveszeket vonzottak, uzleteket nyitottak. Ma a turizmusbol elnek, mukodik a regi hotel, lathatoak a voroslampas negyed hazai.

Most reggel, shoppingoltunk kicsit, meg most voltak fenyek a varosfotozashoz.
Indulunk tovabb Phoenix fele. Holnap mar California jon!

Grand Canyon - az oriasok foldjen


Mint irtam, Utahban is ket napot toltottunk. Utah es Arizona hataran fekszik a Monument Valley, az ott toltott ejszaka utan indultunk at Arizonaba.

Arizona legnagyobb latvanyossaga a Grand Canyon, ezt nem kell bemutatni. Utunk soran mi is lattunk mar kanyonokat, sot a Colorado folyot tobbszor is kereszteztuk. Nos ez a Colorado szeli at a hatalmasnal hatalmasabb Grand Canyont is, a kanyon utan delnek fordul es igyekszik az ocean fele.

Estere ertunk a nemzeti parkba, ahol szinte ingyen kempingeztunk. Mivel itt egy oraval visszabb jarnak, a naplementet kevessel 7 ora utan tudtuk megnezni. Leirhatatlan (illetve a fenti kep akkor keszult, valamennyire talan atadja az elmenyt). Borus volt az eg az ejjel, kicsit esett is. Reggel ebreszto a napfelkeltehez, 5.40-kor. Meg mindig borult, de csak attor a felhok resein a felkelo nap. Aztan indulas aznapi turankra. Autonkat a latogato kozpontnal hagyjuk, onnan buszjaratok visznek a kanyonba. Az utvonal a kanyon deli tetejen vezet, tobb helyen kilatoponttal, ahol leszallunk, seta, fotozas, merenges. Hihetetlen a latvany, mint a posztereken (lsd a fenti kepen a hatunk mogott lathato posztert). Delutan lesz, 4-5 ora kirandulas utan kelunk utra delnek. Irany Arizona, ami tartogat meg meglepeteseket.

A kozepso kep az egyik parkban lako allatfajra utal. Igen, nagymacska, bojtos farokkal. Ez a puma (montain lion). De nem o uralja egyedul a tajat. Az egen hejak, sasok cirkalnak, s tartottak nekunk rogtonzott legibemutatot. A parkolokban mokusok ugralnak, hollok setalnak, s kunyeraljak civilizalodva a kajat. S a legnagyobb meglepi: reggel a kempingben az autonk elott egy negylabu setalt eleg peckesen. Vagy kolyokpuma volt, vagy sakal (coyote). Meg jo, hogy ejszaka nem volt kedve baratkozni velunk.



...

Nehany kiegeszites. Utunk soran nem a legismertebb latnivalok tetszettek a legjobban. Sot. Sokkal jobban bejottek nalunk a kisebb, ismeretlen, de hangulatos varoskak, a kisebb nemzeti parkok. A Grand Canyon nagysaga befogadasra alkalmatlan. Nem emberi lepteku. A kepek is hihetetlenek, amiket csinaltunk, s maga az is, hogy ott jartunk.

...

Arcok


A sokadik napon jogosan merul fel a kerdes: hanyfelek az amerikai emberek? Mennyiben hordozzak az `osi` jegyeket, mennyiben maiak?

Amerikaban minden szinu, faju embertipust megtalalni. Nem veletlen, hogy a nagy klinikai kutatasokban meghatarozzak, hany szazalek legyen fekete, azsiai, hispan stb. Kulonbozo szinek, kulonbozo jellemzok. Am mindannyian megis ugyanazon emberek.

Feherek
Kemeny igy nevezni a sajat, europai fajomat, de ha vannak feketek, feherek (sapadtarcuak) is vannak. Amerikai modra lazak, sportosan oltozkodnek, hatalmas autokat vezetnek, s nagyon onalloak. Tudnak es mernek mosolyogni, szoba allni masokkal, megkerdezni hogy vagy, honnan jottel, hova tartasz. Nehanyukat messzirol felismerni, s nem csak a boruk alapjan.

Feketek
Beloluk van talan a legtobb. Feketen belul is kulonbozo szinek, tipusok. Altalaban tobben egyutt, vagy gyerekkel, csaladdal, vagy haverokkal, parral. Lazak, igazan. Ritmusosak. Kocsijuk lehet luxusauto vagy lerobbant verda, de duborog belole a zene. Vannak arcok, akik ha megalltak mogottunk, jo volt, hogy autoban ultunk.

Kinaiak
Viszonylag kevessel talalkoztunk. Leginkabb kinai etkezdet mukodtetnek, s ez tartja el a csaladot. Lattunk csaladot, ahol a papa a szakacs, a mama a felszolgalo, a gyerekek pedig videokkal foglaltak el magukat az etteremben, amit vezettek. Tartozkodoak, ovatosak. Olcso, amit nyujtanak, de ne is varj erte nagyon jo minoseget.

Indiaiak
Ok mar tobben vannak, mint a kinaiak. Tartozkodoak, bar jol beszelnek angolul, s tudnak viselkedni. Tobb motelt is ok vezettek, ahol megszalltunk. Ezek voltak a legminosegibb szallasaink: tiszta, egyszeru berendezes, korrekt ar. Amilyenek ok is. Szorgalmasak, egymast segitik.

Indianok, native americans
Ok az oshonosok itt. Erdekes arcok, mandula szemek. Amerika kulonbozo tajain kulonbozo csoportjaik eltek, s elnek meg. Mi a Navajo (ejtsd navaho) foldon jartunk leginkabb, de erintettuk az Ute indianok foldjet Utahban, apacsokat, pima-kat. Vettem egy konyvet, amiben a legendaik vannak leirva. Sok hely nevet ok adtak, folyoknak, hegyeknek, varosoknak. S ok voltak, akik a fehereknek megmutattak az eldugott szurdokokat, ahogyan a Grand Canyont is. Ekszereket keszitenek ezustbol, turkizbol, szonyegeket szonek gyapjubol, agyagtalakat formaznak. Tulelnek egy nem nekik kialakitott vilagban.

Hispanok
Del-amerikaiak, mexikoiak. Foleg a Mexikoval hataros allamokban talaltuk oket, Arizonaban, Californiaban. Kevesuknek van sajat uzlete, tobbnyire alkalmazottak. Los Angelesben szinte csak ok ultek a buszokon, mentek a munkahelyukre, etterembe dolgozni, vagy eppen a gazdagok lakonegyedeibe a fuvet, kertet gondozni, takaritani. Szegenyek, szerencset probalni jonnek ide, aztan itt maradnak, s szenvednek tole, hogy tavol vannak az otthonuktol. Ahogyan az egyik sraccal is beszelgettem errol a buszon.

2010. augusztus 21., szombat

Utah - kanyonok es indianok foldjen


Ket nap Colorado utan ket napot toltunk Utah allamban. A taj folyamatosan valtozik az ut soran: kihalt sziklas szurkeseg utan voroslo sziklacsucsok, homok, nehol keves zold. Ez Utah. Tobben ajanlottak nekem, foleg a valtozatossaga miatt.

Tegnap meg az Arches nemzeti parkban kalandoztunk. Ez a sziklaivekrol hires, amik ablakkent allnak a tajban (lsd bal oldali kep). A nemzeti park profin szervezett: autoval lehet belepni (ez Amerika), kapsz egy terkepet, ami jeloli a kilatopontokat, s egy felnapos tura soran korbeautozhatod a tobb mint 20 merfold hosszu parkot. Helyenkent kiszalltunk, a sziklak kozelebe mentunk. Vagy eppen lehet nagyobb turat is tenni, ha idod engedi. Nekem ez a park lett a kedvencem.
Ma mar a Navajo indianok foldjen jartunk, a taj tiszta Vadnyugat (wild wild west), telepulesek ritkan, lakosok alig. Ebedunket a Bluff (bl0ff?) nevu helyen toltottuk, ahol a helyi muzeum bemutatta az elso telepesek hazait, eletet. Utana amerikait ettunk (az elozo napi mexikoi, majd olasz konyha utan): chicken barbecue (grill csirke).

Most epp egy csodas helyen kempingezunk: Monument Valley, a sziklavolgy, ahol a Marlboro reklamok fotoi keszulnek (lsd a fotot rolam Marlboro nelkul). Masnap jarjuk be a volgyet, keresunk indian kezmuveseket, ekszereket, vasarolnivalot. Kozben indian falvakon vezet at az utunk, ahol eleg mostoha korulmenyek kozott elnek, pl. lattunk gyerekeket az utcan, a porban jatszani. Kovesut sehol, epp a korabbi eso nyomait lattuk, ami ozonvizszeruen elmosta a tajat, az utat. A fenti kepen epp turistakra varakozo indian (navajo) lovasok.
A kornyek olyan, mint a Flinstones diszletei: hihetetlen voros szinu gombolyitett sziklafalak, nehany zold noveny, sivatagi homok.

A hoseg elviselhetetlen, 38fok (91 Fahrenheit) arnyekban. Klima az autoban, a szallason, az etteremben, plussz 3 liter innivalo a minimum.

Legkozelebb Arizonabol jelentkezem.

2010. augusztus 20., péntek

Colorado - Sziklas-hegyseg


Utunk elso ket napja Colorado allamban vezet. Erkezes Denverbe, repulovel, onnan autoberles es irany a hegy!
Rocky Montains, Sziklas-hegyseg, k0ruloleli Denvert, a fennsikot. Mint kiderult a varos 1 miles (merfold) magasan fekszik, ez 1600m! Abbol vettuk eszre, hogy az autoban ulve leegett a kepunk. Hiaba, itt kozelebb vannak a felhok, az eg, a nap.

Szoval hegyek, kanyonok, folyok. Bemelegito tura az Eldorado Canyon-ba, ami egy kisebb nemzeti park sziklafalakkal, hoforrassal, ahol mar az indianok is kuraltak magukat.
Szallaskereses, sotet este, kanyargos hegyi utak, vegre egy kemping. Sator helyett fahaz, alvas.

Reggel latjuk csak hol ejszakaztunk: tipikus hegyi kemping, ahol barmelyik pillanatban johet a medve. Hegyrol lefele latjuk a tajat: horgasztavak, patakok, erdok, megbuvo hazak, farmok.

70-es fout, majdnem autopalya. Legszebb szakasza a Colorado (jelentese szines folyo) szurdokaban vezet: lent a folyo, mellette a vasut, mi az autouton a hegy falaban. Meses.

Megallunk, fotok, raftingozok. Aztan hirtelen otlet: tura! Nezzuk meg a Hanging Lake (Fuggo To)-nak nevezett helyet. Jo kis kapaszkodo, patak es vizesesek menten, de a fenti kilatas felemelo. Turkizkek hegyi to, amit vizesesek taplalnak, s vizeseskent zudul tovabb a volgybe. (A fenti kepen eppen azt tesztelem, hogyan fugg a to) Turank nemi zivatarral zarul: pillanatok alatt hatalmas szelvihar, eso, borig azunk. Igy alig varjuk, hogy elerjuk a kovetkezo varost, Glenwood Springs-t, itt szinten hoforrasok. Mexikoi etteremben eszunk, mert megerdemeljuk. Estere erunk Grand Juction-be, ahol egy motelben ejszakazunk.

Cartoons / rajzfilmek


Utazasunk elso napjaiban sorban ugrottak be a gyerekkoromban latott amerikai rajzfilmek. Kezdtem megerteni, miert azok a tajak, arcok, allatok, figurak inspiraltak az alkotokat.

Szoval most kis amerikai rajzfilm-attekintes kovetkezik Kriszti modra.

Flinstones
A kokorszaki csalad eletet ereztuk meg, amikor kietlen sziklatajakon autoztunk. A Monument Valley-ben a taborunk (kemping) akar Flinstone-k hazataja is lehetne. Hihetetlen szinek es fenyek, hatalmas sziklafalak, keves zold, keves elet. Volt taj, ahol elporoszkalva az uton nem igazan volt rajtunk kivul mas. Neha a kis Nissanunk helyett jol jott volna, egy kokorszaki, kokereku jargany, amivel jol vettuk volna az akadalyokat.
http://www.youtube.com/watch?v=oNnEx665zRg

Maci Laci
O mar a legelso nap Coloradoban megjelent lelki szemeim elott. Maci-Laci, aki felveszi a harcot a kempingezokkel, turistakkal, s meg magaval a nemzeti park orevel is (ranger). O az aki megviccel mindenkit, s oszinte bargyusaggal viszi veghez dolgait. Medvevel ugyan nem talalkoztunk, de nehany allattarsaval igen (pl. Egyik reggel a kempingunkben elottunk ment at az uton egy sakal/coyote jellegu allat. Negy laba volt es nagyon buszke tartasa. Meg jo, hogy autoban ultunk.)
http://www.youtube.com/watch?v=y3Icl8-ZKA4&feature=related

Tom es Jerry
A macska-eger jatekot jatszo figurak kozul a kisebbikkel talalkoztunk. Meghozza elso szallashelyunkon, fent a Sziklas-hegysegben. A kempingben sator helyett fahazat bereltunk. Este az ajto sarkanal egy nem lathato resen kis motoszkalassal befurta magat eger baratunk. Hat nem szerettem nagyon. Egy sepruvel sikerult kihajtani, aztan betapasztani a rest. Nem eskuszom meg ra, hogy nem jott vissza. Jerry is mindig megoldotta a reseken valo atjutast, meg Tom a macska elleneben is.
http://www.youtube.com/watch?v=l77qwWy8GwQ

Denver, a dino
A Walt Disney vasarnap delutani matine kereteben jatszotta anno a Denver sorozatot. Ebben egy dinofiu a mai vilagba csoppen, s osszebaratkozik nehany tizenevessel.
Nos mi Denverbe erkeztunk, ami mar onmagaban felidezte a rajzfilm slageret (Denver, dino jo barat...). Viszont amerre haladtunk, legtobbszor dinoszaurusz nyomokra akadtunk. Marmint nem mi, hanem azok, akik muzeumot, dinos szabadidoparkot hoztak letre. Lattunk dino labnyomot, egyeb osi csigak lenyomatait a nemzeti parkokban.
http://www.youtube.com/watch?v=6-LS13u0-4w

Apro dolgok, kulonbsegek

Amerika elott mindenki mondja, hogy itt minden mas. Nagyobb, egyszerubb, dragabb stb.
Lassuk mik azok a kulonbsegek, amiket elsore eszleltem.

Minden hosszabb.
Hosszabbak az autok, nem latni kisautokat, ketajtosokat. Ha lakobusz, akkor az szelteben, hosszaban nagyobb.
Hosszabbak az utcak, nem latod a veget. Egtajak szerint jelzik a keresztezodesben, merre indulj. Jo tudni, hogy keleti vagy nyugati oldalon van-e a hazszam, mert sok plusszkort meg lehet igy takaritani.
Hosszabbak a hazszamok, a legtobb 5 jegyu.
Hosszabbak a telefonszamok: a 10 szam ele jon a korzetszam.
Hosszabbak a formulak, ugyanis kulon aprobetus, kotelezoen elolvasando resz kapcsolodik hozza.
Hosszabbak az epuletek: vagy felfele futnak az emeletek, vagy oldalra az ablakok.
Hosszabbak a kamionok: lattam 3 reszbol allo (!) szerelvenyt is.

Minden egyenesebb.
Egyenesebbek a foutak, a highways, ahol orakig nincs egy kanyar, csak mesz egyenesen elore, s remeled, egyszer vege lesz.
Egyenesebbek az utcak (kiveve Cleveland), sot egyenesek, s derekszogben zarodnak. A geprol nezve sakktabla, ahol ki tudod szamitani a hazad helyet.
Egyenesebbek az emberek: megmondjak, ha valam bajuk van a hozzaallasoddal, de azt is ha minden rendben.

Minden nagyobb.
Nagyobbak a tajak, a terek. A sivatagok, fennsikok hegytol hegyik ernek, kusznak.
Nagyobbak az allamok. A legtobb allam 2-3-szorosa Magyarorszag teruletenek!
Nagyobbak a kulonbsegek: emberek kozott (feher-fekete-mexikoi) es a kornyezetben is (pl. egy allamon belul, mint California talalod a legmelyebben fekvo tavat a tengerszint alatt, s az USA legmagasabb hegyet is). Nagyobbak a kulonbsegek az idojarasban: csapadek nelkuli, sivatagos, szaraz hoseg, aztan huvos oceani eghajlat.
Nagyobbak a hazak, az autok, a varosok.
Nagyobbak az emberek. Pl.en XS meretet tudom itt megvenni, az M-es az otthoni XL-t kozeliti.

Minden egyszerubb.
Egyszerubb a tajekozodas: mindenutt jelzik az egtajat, az utcakat szamozzak, s igy ki tudod kalkulalni, milyen messze vagy.
Egyszerubb az etkezes: rengeteg drive in (behajtos) kajalda van, sot nem ritka, hogy nincs is beulos resze, mert csak autosokat szolgal ki.
Egyszerubb a bevasarlas: hatalmas parkolok, rengeteg bevasarlokocsi, helyetted bepakoljak a szatyrokat, s van ahol ki is hozzak az autohoz.
Egyszerubb a fizetes: minden automatakon keresztul zajlik, a tankolast kozvetlenul a kutnal fizeted kartyaval, a bevasarlokozpontban van olyan sor, ahol onkiszolgalokent magad olvasod le a vonalkodot es fizetsz utana bankkartyaval.

Minden edesebb.
Edesebb az etel es az ital. A kavet cukor nelkul is edesnek erzem. A krumplit, pekarut pedig mintha edesnek keszitenek.
Edesebbek az illatok. Illatositjak az ettermeket, az uzleteket. Magukat.
Edesebbek az emberek. Pl.tipikus becezes, ha valakit Sweetheart-nak, Sweety-nek (edesem) szolitasz. Mosolyogni, s egymashoz kedvesnek lenni nagyon tudnak.

Lesznek meg kulonbsegek, amikrol irok.

Journey on - Utra fel!


Autonkat a Hertz-tol kolcsonoztuk, az o szlogenjuk a fenti mondat. Nagyon illik a mi utunkra: indulunk! Celunk, hogy 10 nap alatt Coloradobol (Denver) 4 allamot atszelve eljussunk Californiaba (Los Angeles). Kb. 2200km, olyan, mintha otthon Budapestrol Parizsba indulnank. Csak itt orszaghatarok helyett allamhatarokat lepunk at. Ugyanaz a nyelv, de valtozik a taj, a klima. Idozonak valtakoznak, haladunk nyugatnak az ocean fele.

Mit varunk?
Elmenyt, arcokat, tajakat. Extrem turat, varosnezest, kalandos ejszakakat, napos nappalokat.
Igyekszem beszamolni, de vegleges utinaplo az ut vegen, szeptemberben varhato. Akkor lesznek fotok is.

Addig pedig kovessetek a terkepen: Denver - Los Angeles del-nyugati atszelese az Allamoknak.

Utra fel!

Egyetemi bemutatkozo


Kedves tanarom megerkezesem utani nap behozott az egyetemre. Egyreszt felvenni az oraimat, masreszt megmutatni a legfontosabb epuleteket.

Az egyetem, ahogyan irtam a legelegansabb reszen fekszik. Tipikus campus: autoval egy fobejaraton kozelitheto meg, kulon kis varosresz setanyokkal, parkokkal.
Az epuletek egymassal osszhangban epultek: apro teglabol, neogotikus es neoreneszansz angol stilusban. Mindennek helye van, nem egy szogletes epuletbe zsufoltak bele mindent, hanem kulon arculattal rendelkezo, izleses kis hazakba. S ahogyan itt szokas, mindegyiknek kulon neve van.

Roviden a sulirol. Jezsuitak alapitottak, a katolikus egyhaz kezeben van. Ez nem jelenti azt, hogy szerzeteseket latsz csuhaban, s a diakok egyenruhat viselnek. Sot. Ugyanolyan kulonbozo arcok, oltozetek vannak itt, mint barhol mashol. A kulonbseg a szellemisegben van.

Az amerikai egyetemeket szeretik rangsorolni. A John Carroll University neve nincs a rangsorok legelejen (Yale, Harvard, Stanford, Columbia...), de a regio (ami tobb eszakkeleti allamot jelent) elso tiz legjobb (7.) egyeteme kozott van. Nagyon jo a munkaadok es az oregdiakok (alumni) velemenye az itt szerzett tudasrol: gyakorlatiasnak, jol hasznosithatonak tartjak. Fo profilok kozott van az en szakom: kommunikacio, media, PR. Itt nevelik a kornyek teveseit, radiosait, tobb ujsagiro-kurzus van. Ne lepodj meg, ha a diakok kameraval a vallukon kozlekednek, vagy eppen forgatnak.

Egyetemi bemutatkozo - vagyis az en bemutatkozasom az ittenieknek. Nincs sok nemzetkozi diakjuk, igy nagyon megbecsulnek minket. Az en csoportomban egy kenyai lany es egy nigeriai fiu van meg, ok korabban kezdtek a tanulmanyokat.
A tanarom bevitt az adminisztracios irodakba, bemutatott azoknak, akikkel eddig a felveteli miatt tavkapcsolatban voltam. Jo volt latni az arcokat, s hogy mar ismerjuk egymast az e-mailekbol.
Van kulon iroda a nemzetkozi kapcsolatoknak, ahova en is tartozom. Az itteni vezeto, egy fiatal srac, aki Becsben tanult, s volt jonehanyszor Magyarorszagon. Nagyon szereti a Balatont, Szegedet, az eteleinket. Kulon orult annak, hogy tudok nemetul, mert nem tud kivel gyakorolni.

A beiratkozas, ill. minden adminisztracio online tortenik. Van sajat egyetemi emilcimem, hozzaferesem egy uzenofalhoz (blackboard), ahol a tanar a kurzusrol, orakrol hagy uzenetet, feltolti az anyagot, otthonrol le tudom kerdezni a konyvtar katalogusat stb. A diakigazolvanyom tobbfunkcios: tudok vele konyvtarba menni, ott nyomtatni, az egyetemi menzan, konyvesboltban fizetni.

Az egyetemrol meg irok, kezdetnek ennyi is eleg lesz.

Alabb a link, ha valakit bovebben is erdekel a sulim.


Cleveland - first impressions

Mindenkinek, aki olvassa- par bejegyzest uresen hagyok, csak a cimeket adom meg. Uton vagyunk Colorado-bol Californiaba. most lepunk at Colorado-bol Utah allamba. Eddig minden jol alakul, szuper emberekkel talalkozunk, csucs helyeken jarunk. tegnap pl. a Colorado folyo canyon-jaban turaztunk egy vizeseshez, visszauton hatalmas vihar keveredett, aztunk, faztunk. itt napsutes, sziklak, Sziklas/hegyseg.
udv mindenkinek, a t0bbit cimszavakban!

...

Az utazasunkbol hazaterve tudom teljesse tenni ezt a bejegyzest. Gondoltam irok par dolgot arrol, milyennek latom a varost, ahol elek, ahol elni fogok.

Clevelandrol keveset tudtam ideerkezesem elott. Terkep alapjan belottem, hogy valahol a kanadai hatar kozeleben van, a Nagy Tavak kornyeken. Masoktol hallottam, hogy itt el a legtobb magyar Amerikaban, szoval nem fogom hontalanul erezni magam.

Elso impresszioim a leszallaskor ertek. Az esti orakban erkeztem, meg naplemente elott. Fentrol lattam a tavat, az Erie-to hatarolja a varost eszakrol. Aztan lattam sok kis kerteshazat, fasorral elvalasztva, meg zoldet, erdot. Ja, es keves toronyhazat.

Leszallas utan egeszen europai az elmeny: viszonylag kicsi repter, kedves udvozlo szovegek. S a tanarom, aki nevtablaval var engem. Volt olyan kedves, hogy masnap bevitt az egyetemre, s kozben bemutatta nekem a varost.
Autoval bevitt a belvarosba (downtown), ami a toparthoz kozel fekszik. Egy tucat toronyhaz magasodik itt az egnek, irodahazak. Alattuk szuk utcak, par tortenelmi epulet (pl.az elso templom, amit itt epitettek).
A topart teljesen tengerszeru, mert nem latod a veget. Vitorlaznak rajta. A kozelben stadion s a hires-nevezetes Rock and Roll Museum hatalmas epulete. Igen, itt kulon muzeuma van a zenenek, a rocknak, majd benezek hamarosan.
Tul sok latnivalo nincs a varosban, inkabb a hangulat, ami megragad. Sok a fa, pl. van egy erdoszeli (de a varosban talalhato) setany, ahol kulon emlekhelye van az ittelo nemzeteknek, a magyaroknak is. Ebbol is latni, mennyire lojalisak az itteniek.
Az utcak a tobbi amerikai varostol elteroen itt nem merolegesek egymasra, hanem kacskaringosan tekeregnek. Egyreszt mert igy tekerek a Cuyahoga-folyo is a to fele (nevet indianok adtak), masreszt mert az erdoket, dombokat nem lehetett sakktablakent utcakkal elvalasztani. Szoval a kacskaringos utcak egyike a University Cicle, ami a varos egyik egyetemet oleli korul. Itt van a Cleveland Clinic is, ami a varos, s talan az USA egyik leghiresebb, legprofibb korhaza. Nem egy epuletet kell elkepzelni, hanem egy kulon campust (mint az egyetemnel), sot a varos tobb reszeben vannak vizsgalocentrumok, osztalyok.
Az egyetem a legelegansabb reszen a University Heights (Egyetem Magaslat) talalhato. Csodas villak sorakoznak itt kulunbozo stilusban: van normandiai kohaz, angol fagerendas vityillo, olasz villa, s tipikus itteni fahaz is.
A megerkezesemkor a nyugati oldalon laktam par napig. Ez most eleg lepusztult. Itt eltek kezdetben a magyarok, itt all meg a templomuk is (evangelikus), de kozben egyre tobb szinesboru telepedett le, a hazakat lelaktak, az uzleteket bezartak, s igy elhanyagolt, nem tul biztonsagos a videk.
Most a keleti oldalon lakom, ami jol szitualt kertes hazakat jelent.

2010. augusztus 17., kedd

Elindulás és megérkezés


Megérkeztem Amerikába!!!

Még friss az élmény, első reggelem itt. Gyorsan összefoglalnám az utazásom izgalmait.

Hétfő hajnalban alig-alvás után korán kelés, csomagok lezárása, indulás a reptérre. Magam mögött hagyom a lakást, benne az új lakók bepakolt holmijával, a saját holmijaimat pedig dobozokban, beraktározva szebb napokra. Amit hozok, az egy nagy bőrönd és egy hátizsák, benne a túléléshez szükséges holmikkal.

Budapest, reptér, káosz. A várótérben kigyóznak a sorok, én is kigyózom az egyikben, aztán kiderül, máshová kell állnom, aztán meg sűrgetnek: check in, menni kell. Rohannék én, ha engednének, de a sok európai reggeli járat teltházas utasaival tapossuk egymást, hogy biztosan bejussunk. Gondolatban már le is mondok arról, hogy odaérek a célhoz, ill. a csomagomról is kezdek letenni, hogy még látom valaha. Végül késéssel indulunk Párizsba.

Párizs, esős ősz. Hatalmas reptér, buszok járnak a terminálok és kapuk között, egy körre én is felszállok. Párizsból csak az ajándékboltok kinálata alapján látok valamit, no meg a húgom telefonjából kapok egy kis helyi izelitőt. A tengerentúli gép időben indul.

Első repülőutam az óceán felett. Több mint 8 óra, ami meglepően eltelik. Persze segit, hogy közben mindig van történés: etetnek, itatnak, lehet filmet nézni, zenét hallgatni, játszani a saját bejáratú szerkezeten. A filmek közül 'véletlenül' épp Párizs-New York témájút választok. Az ördög Pradát visel c.filmet már rég meg akartam nézni, most sikerült. Jó látni Párizs utcáit, a new york-i életérzést, hamarosan én is izelitőt kapok belőle!

New York, párás meleg. A ködös levegőn át látom a külvárost, a csatornarendszert, folyót, raktárakat, a távolban pedig a felhőkarcolókat... Igy érkeztek hajdan a szerencsét próbáló bevándorlók, s igy jövök én is. A vártnál gyorsabban beengednek, hiszen minden papirom rendben van. Itt még egy átszállás, busz helyett kisvonat visz a megfelelő kapuhoz.

Milyen az első amerikai benyomásom? Arra számitottam, hogy arcomba jön a nagy változás, a másság. De nem, itt szinte minden olyan, mint bármelyik nyugat-európai városban: rend, struktúra, intelligens emberek, a reptér is nagyon hasonló a párizsihoz. Igy a rácsodálkozás még várat magára. De épp ennek hiányában nagyon kedélyesen és otthonosan érzem magam, a nyelvi különbség sem furcsa. S mint otthon, vagy európai utazásaim során, itt is nyitott szemmel járok, figyelem az embereket, az üzleteket, betérek helyi magazint szerezni, pénzt váltani.

A gép késve indul New York-ból, jó kis felhőszakadás jön, vihar, igy csak annak elvonulásával engednek felszállni. Kezdem érezni a hosszú nap fáradalmait: itt még csak este 7 óra van, otthon már hajnali 1 is elmúlt. Fura, hogy 30 órából áll egy nap. A gépen újabb véletlen: egy Cleveland-ben élő magyar házaspárral ülünk egymás mellett. Megragadom az alkalmat, s beszélgetésbe kezdünk. Sok-sok érdekességet tudok meg az itt élő magyar kolóniáról, a cserkészetről, a sokgyerekes, unokás családjukról, a magyarországi élményeikről (épp onnan utaznak vissza). Kicsi a világ, amikor több közös ismerőst is találunk. Hamarosan újra találkozunk, hiszen minden hónapban van valami magyar rendezvény. Igy magyar étekből sem lesz hiányom, mert töltött káposzta, palacsinta lesz a menü a szeptemberi piknikjükön.

Cleveland, hőség, esteledik. Hát itt vagyok, ez lesz az én városom, otthonom, hazám, átmenetileg. Ahogy ereszkedik a gép látszódik az Erie-tó, az Öt-tó egyike, ami tengerhez hasonló, hatalmas tó. Partjainál Cleveland, sok-sok kertvárosi utcát, házacskát, rengeteg zöldet, fákat látok fentről. A kijáratnál névtáblával vár az a kedves professzorom, aki maga ajánlotta fel, hogy kijön elém a reptérre. Itt ez igy szokás: a tanárnak nem megalázó a diákjait segiteni. Parkolóház, itt már látom a különbségeket: dzsippek, hatalmas kombi autók. Autópálya, 2x 4-5 sáv. Város, alacsony külvárosi épületek. 98. utca, a sarkon a magyarok evangélikus temploma, mellette a gondoki ház, ide jövünk. Laci vár, a CTP-s diák, aki szállást ad nekem az első napokban. Tipikus fehérre festett faház verandával, kerités nélkül, előtte, mellette autók parkolnak. Hát megérkeztem. Hangom, erőm alig, de még közös vacsora belefér, aztán itteni idő szerinti alvás, holnap új nap kezdődik!

2010. augusztus 14., szombat

Kriszti menni Amerika


Utolsó magyarországi bejelentkezésemet írom. Felszámoltam az itteni életem, a lakást, autót, telefont, netet. Még egy elköszönő bejegyzést teszek, aztán hétfőn szállok, szárnyalok az ismeretlenbe, Amerikába.

Búcsúzóul nem írok sokat. Pár zeneszámot csatolok be, amikben benne van kicsit az én hangulatom, érzésem, félelemem, kiváncsiságom.
Nincs idom, hogy kulon irjak arrol, amit es akiket itt hagyok. Csodas embereket, baratokat, volt kollegakat. Tarsakat oromben, banatban, tamaszt nehezsegekben. Utolszor meg sikerult oket, titeket egybegyujtenem, es egy bucsupiknik erejeig egyutt lenni, a pillanatot megragadni. A fenti kep erre emlekeztet. S arra, hogy ha hazaterek, ujra korulvesznek, korulvesztek majd.
Meg itt egy idezet, ami az egesz utazasom szlogenje lehetne. Talan nem veletlen, hogy Maraitol van.
"... az utaknak ertelmuk van. De ezt csak az utolso pillanatban ertjuk meg, kozvetlenul a cel elott."

Terézanyu a héten

A héten Terézanyut játszottam, igen a népszerű regényhez hasonlót. Egyedülálló nőként rohangásztam a világban és közben tettem-vettem, segítettem, problémákat oldottam meg. Nem magamért, hanem másokért.

A Terézanya szerep közel áll hozzánk, nőkhöz. Szeretünk segíteni, adni, megoldani. Erőnkön felül is. A héten én is túlvállaltam magam, erőmön felül. Több szerepet pörgettem párhuzamosan, s még élek, bár nagyon sok volt. Lássuk csak.

Az első szerep: anyának lenni pár napig. 5 napot töltött nálam a keresztfiam, napközistáborba vittem reggel, hoztam délután. Estére közös program, tenisz, úszás, görkori. Mondhatom, jól sikerült a közös táborozás: próbára tett engem (kereszt)anyaként, s próbára tette Balázst, hiszen még nem töltött ennyi időt távol a szüleitől.

Második szerep: a szomszédok segítője. Korábban is besegítettem egy idős néninek a földszinten, közlekedni, bevásárolni. Most újabb kedves szomszédra leltem, aki betegsége miatt nem tud mozogni. Minimális amit tehetek, de mégis életet ment: a mindennapi kenyér beszerzése, kukaürítés, vagy orvoshoz szállítás. Ez mind belefér az időbe, ha akarjuk. Már csak az a kérdés, akad-e még valaki, akit be lehet vonni ebbe a tevékenységbe, mert ugye én már nem leszek elérhető...

Harmadik szerep: a szállító. Az előbb is írtam, hogy mobilitási hiányban szenvedőkön szokásom segíteni. Ez nem csak betegségre vonatkozik, hanem autó-nélküli állapotokra is. Mondjuk, mikor valakinek szervízben van az autója, s érte szeretne menni. Többedszer segítettem ebben is a héten, s az autós kitérőt jó volt összekötni egy kis privát programmal is: meglátogattam egy kedves barát borüzletét, aminek a borait már kóstoltam, de személyesen még nem jártam nála. Szállítottam mást is, reptérre két barátot is. Így szokatom magam az elutazáshoz, hogy a héten kétszer is jártam a repülők közelében, egyszer hajnalban, hogy hangolódjak a hétfői korán kelésre.

Negyedik szerep: az angyal. Illetve az angyalok segítője. Egy nem véletlen telefon: kedves barátnőm tévéje leesett, tönkrement, erre jön a megoldás: én nem tudom hová tenni a tv-t, vihetem? És viszem, cipekedünk, s most nála ülök, s írom ezeket a sorokat.ű

Ötödik szerep: a befogadó. Aki nem utasít el senkit és semmit. Így hagytam ma magam "megszállni" a lakásom új lakóitól és töménytelen cuccuktól. Dobozoltam én, dobozoltak ám ők is, csak ők pár napon belül ki is dobozolják a holmijukat nálam.

Egyelőre ennyit Terézanyuról. Ígérem, ez csak egy átmeneti szerep volt és nem viszem túlzásba a jövőben. Főleg az egyedül megoldani akaró részét nem.

Dobozolok

Dobozolok, mint Tóthék az Örkény-regényben. Csak ők ezt többen csinálták, együtt, valami "magasztos" célért.
Én meg dobozolok, egyedül, csak magamért.
Dobozba kerül a múltam, a tárgyaim, emlékképek, fotók, arcok. Dobozba kerül az életem.

Útra kelek, messze, ahová nem tudok magammal vinni sok mindent. Egy bőröndöt, 23 kiló holmival. Pakolgatom a dolgaim, szanálom a régit, a használhatatlant, elteszem a még használhatót, jövőre, szebb napokra. Adok másoknak, megosztok.

Aztán marad valami kevés, amit viszek. S ilyenkor elgondolkodom: van-e olyan, ami nélkülözhetetlen, ami nélkül nem tudok meglenni? S rá kell jönnöm: nincs ilyen, vagy szinte alig. Én én vagyok, akárhol is leszek, akár lesznek holmijaim, akár nem. A fontos, hogy én "magammal" legyek, s velem legyenek a támogató gondolatok, emberek, a hitem, a múltam. Mindezt nem lehet dobozba tenni, mert már bennem van. A fejemben, a szívemben.

2010. augusztus 9., hétfő

Székely-magyar nyelvlecke

A múlt hetet Erdélyországban töltöttem. Úgy alakult, hogy két elfoglaltságom is adódott arrafelé. Ahogyan az előbbi bejegyzéseimben is jeleztem: egy hetet töltöttem a CTP ifjúsági programja keretében Csíkszeredán, üzleti-vállalkozási ismeretekre tanítottuk az ifjúságot. Aztán egy hétvégét a Mezőségben voltunk a gazdagréti jóbarátokkal, egy rehabilitációs otthont látogattunk meg.

Erdélyben már többször jártam turistaként. A legtöbb várost, látnivalót beutaztuk anno, túráztunk a Hargitán, a Gyilkos-tónál, fürödtünk a Medve-tóban. Erdély az a hely, ahová bármikor vissza lehet térni. Csodálnivaló látványosságai sosem fogynak el, ahogyan az érdekes emberek és helyzetek sem.

De mit hozott nekem ez a mostani látogatás?
Csíkszereda Erdély legkeletibb szeglete, a zord Csíki-medencében található, utána már a Kárpátok jönnek. Több mint 700km-re Budapesttől meglepetés-világ fogad: 90%-ban magyar a lakosság, román szót nem is hallani. S nem is akármilyen magyarok, maguk a székelyek élnek itt. Megismerjük őket ízes (ézes) beszédjükről, bár székely népviseletet (harisnya, mellény, kalap) már nem igen beszélnek. Másik jellemzőjük a humor: ők nem panaszkodnak, optimisták, mégha néha ironikusak is. Szűkszavúak, de egyenesek. Munkabírásuk korlátlan. Ízelítőül lentebb ajánlok néhány vicces linket.

Mi volt még Csíkban? A nevetőizmokat megterhelő "sztorizásokhoz" jóféle házipálinka, kolbász és szalonna dukált. A gyomrom kicsit nehezen viselte a megpróbáltatásokat. Minden este a helyiek egy-egy prominens személyisége várt minket, aki a jóféle beszélgetések mellé mindig friss kenyeret és az előbb említett finomságokat tette az asztalra. Jártunk a helyi plébánosnál, aki összmagyar szinten meghatározó személyiség. Árvaotthonokat működtet, szakmát, munkát ad a neveltjeinek. Voltunk az Európa Parlament helyi képviselőjénél is, aki a nemzetközi szolgálata ellenére megmaradt őszinte, egyszerű magyarnak. Voltunk a helyi vezetést, vállalkozásokat meghatározó embereknél, akiktől nem áll távol, hogy otthonukba hívjanak.
Én ezt hoztam magammal. Az őszinte, közvetlen beszélgetéseket.

Csíkszereda után, egy fárasztó munkás hetet követően átbuszoztam Ludas környékére, Magyarózdra. A Mezőség (mezőségi táncok, népzenék vidéke) közepén, egy szűk, de festői völgyben fekszik az a rehabilitációs otthon, ahová tartottunk. Az apropót az adta, hogy több jóbarátunk dolgozott ebben az otthonban, önkéntesként, vagy hivatalosan. A hatalmas területen gazdálkodnak, a régi magtár lett a lakóotthon, az ősi kastély pedig még felújításra vár. A reneszánsz épület csupasz falai között éjszakáztunk, elég vadromantikus módon. Lefekvés előtt néhány pici denevér száguldott át a plafonon, éjszaka pedig a galambok búgása kísérte álmunkat a padlástérben.
Jó volt kicsit lekapcsolódni a megszokott hétköznapokról, próbára tenni magunkat mit bírunk (kastélyban alvás). Jó volt látni, hogy a jó szándék és nemes akarat csodákra képes: embereket ment meg az alkoholtól, drogoktól, s ad új irányt és bizodalmat a jövőjüknek.

www.youtube.com/watch?v=cOiJQPNaSNg
www.youtube.com/watch?v=KWve0DnPbZs
www.bonuspastor.ro

A CTP és én

Mi a CTP?
Egy varázs-szó, ami megváltoztatta az elmúlt évemet, s azt hiszem hatással lesz életem következő szakaszára.

Calasanctius Training Program, egy amerikai-magyar alapítvány, amelyik céljául tűzte ki, hogy magyar diákokat, vezetőket, tudásra vágyókat küld Amerikába, ahol keresztény egyetemeken tudást, életlátást, önbizalmat csöpögtetnek az alanyokba.
Egy ilyen alany lettem én is.

Egy éve egy ártatlan telefonbeszélgetéssel indult, egy önkéntes programról, középiskolások üzleti képzéséről. S rá egy évre már én is részt vettem előadóként a képzésben, s nagyon büszke vagyok, hogy megtaláltuk egymást ezzel a társasággal. Olyan értékeket képviselnek, amelyeket én is vallok, s velük együtt most már hirdetem is. Üzletet csinálni, de etikusan. Vezetni (céget, intézményt) keresztény értékek szerint. Tudást megosztani az itthoniakkal, határon túliakkal.

Túl a csíkszeredai Ifjúsági Üzleti Programon, s az amerikai ösztöndíjam előtt vagyok épp. Egy kiválasztási procedúrát megnyerve, kaptam egy lehetőséget, melyet nem lehet visszautasítani: Cleveland-be megyek kommunikáció menedzsmentet tanulni. 2,5 év, tanulás, gyakorlat, profik között, amerikaiul, külföldiek és helyiek között. Megmérettetem újra a helytállásom, a nyelvtudásom, önmagam. S remélem adok általa másoknak, az odaát élőknek, majd az itthoniaknak. Igyekszem majd a fontosabb fordulópontokról tájékoztatni a nagyközönséget eme fórumon.

www.ctpinfo.hu

Aki tudja tanítja 2.

Írtam már arról, hogy felcsaptam tanárnak. Okítom a szakmám, igyekszem átadni a tudásom. Ennek a második felvonása most volt, Erdélyben. Lentebb egy megjelent cikk. Aztán majd kommentálom későbben.

Középiskolások tanulhatnak a vállalkozásokról

Rédai Botond 2010. augusztus 2., hétfő 15:50 Legutolsó módosítás: 2010. augusztus 2., hétfő 17:34
Tízéves az Ifjúsági Üzleti Program (IÜP)

Hétfőn délelőtt kezdődött a csíkszeredai Sapientia Egyetem épületében a középiskolások között igencsak nagy népszerűségnek örvendő Ifjúsági Üzleti Program (IÜP). A szombaton záruló intenzív képzés során ezúttal is biztosított a jókedv, a szórakozás, az ismerkedés, emellett a tanulás, az új ismeretek szerzése és az intenzív munka is. Az idei ugyanakkor jubileumi rendezvénynek is számít.

ifjusagi uzleti program1_b

Tíz évvel ezelőtt a budapesti Calasanctius Ösztöndíj Alapítvány amerikai egyetemek posztgraduális képzéseiről hazatérő öregdiákjai indították útjára a középiskolásoknak szóló Ifjúsági Üzleti Programot, amelynek helyi szintű szervezésébe a CTP Transylvania Alapítvány mellett idéntől Csík Terület Ifjúsági Tanácsa (CSTIT) is részt vállalt – tájékoztatott André Zsuzsanna, az ifjúsági szervezet sajtóreferense. A hétfőn délelőtt startolt képzésen 30 diák vesz részt, a délelőtti megnyitó után már az első műhelymunkákat is megtartották a nap folyamán.

Meg kell tanulni nem az államtól várni a segítséget

Amint azt megtudtuk, az IÜP célja a középiskolás korú fiatalok vállalkozói tudásának és attitűdjének fejlesztése, az etikus üzleti magatartás erősítése, valamint a kommunikáció, a problémamegoldó képesség, a csapatmunka fejlesztése. A program előadói olyan neves magyar szakemberek, üzletemberek, hazai és külföldi szakértők, mint Peter Elam – Shell China gazdasági igazgatója, Békefi Gábor – a The Coca-Cola Company South & Eastern Europe Business Unit elnöke, valamint Kurkó János György helyi vállalkozó. A résztvevők az egy hét során többek között megtudhatják, milyen eszmei, tárgyi, módszertani alapokra épül fel egy vállalkozás. Szó lesz arról, mit jelent az idővel, pénzzel, emberi tehetséggel gazdálkodni, vagy például milyen jelentősége van a piackutatásnak, a csapatmunkának, hogyan lehet egy ötlet megvalósításához az anyagi forrásokat előteremteni.

A szervezők az egyik legnagyobb feladatuknak tekintik azt, hogy különösen a fiatalok felfedezzék kezdeményező képességüket, s ne az államtól várják problémáik felülről történő megoldását. „Tudatos nevelésre van szükség, és a jövő nemzedékének, a most még változni tudó és akaró fiataloknak kell megmutatni a másik utat, a gazdaság társadalmi felelősségvállalását, a felelős vállalatirányítást, az etika és az erkölcs szerepét” – olvasható az eseményt hirdető felhívásban.

A jubileumi évforduló alkalmából Ifjúság és üzlet címmel egy nagyszabású konferenciát is tartanak augusztus 7-én 16 órától a csíksomlyói Jakab Antal Felnőttképzési Központ nagytermében. Itt neves külföldi előadók mellett felszólalnak a helyi és megyei elöljárók is. A beszédek után az elmúlt 10 év legjobb üzleti tervét is díjazzák. Ezt követi mindazon személyek méltatása, akik a program fennállása óta segítik annak évről évre történő megszervezését. A konferencia és egyben a 10. Ifjúsági Üzleti Program egy meglepetés-koncerttel zárul.