A következő címkéjű bejegyzések mutatása: film. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: film. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. szeptember 24., csütörtök

Új-zélandi aranyásók


Most egy regény segítségével a déli féltekére, Új-Zélandra utaztam. A fiatal írónő, Eleanor Catton Man Booker díjat kapott ezért az igencsak vaskos kötetért. Az eredeti cím, The Luminaries, amit magyarul elég esetlenül A fényességek címre fordítottak. Talán én inkább "Égi és földi fények"-re fordítanám, mert ez a sejtelmes cím egyszerre utal az oly értékes aranyra és az ég bolygóira.

1866-ban egy rejtély történik az egyik aranyásó településen. Egy aranyásót holtan találnak, minden jel öngyilkosságra utal. A közelében egy magatehetetlen nő fekszik, akiről kiderül, hogy helyi prostituált és ópiumot szívott. Valamint eltűnt egy fiatal vagyonos férfi is. S mindez ugyanazon az éjjelen. A kisváros vezetői nyomozásba kezdenek, illetve mindenkinek megvan a maga válasza a történtekre. S a nyomozáson, a visszaemlékezéseken keresztül megismerjük ennek az érdekes korszaknak és messzi vidéknek az életét. 

Van itt őslakos maori és kínai aranyásó, Angliából érkező jogász, francia békebíró, helyi rendőr, aki börtönőrként szolgált, fegyenc és hajóskapitány, szállodatulajdonos, bankár, ír lelkész és zsidó kereskedő. Jó kis társadalmi lenyomat, zord körülmények, kemény férfiak. S köztük csak néhány nő. Itt csak az boldogul, aki az aranyra teszi fel az életét. 4

A főhős Anna Wetherell lesz, aki a háttérben meghúzódó nőként a történések középpontjába kerül: A fiatal lányt gyanúsítják az aranyásó megölésével, s ő még védekezni sem tud, mert bedrogozott állapota miatt nem emlékszik arra az estére. A rejtély feltárása közben megismerjük az ő történetét is. Londonból jött, menekült a nyugati világ elől, s itt próbált szerencsét. De csalók kihasználták és egy kegyetlen útra terelték. Először Lydia Wells köti magához, aki befogadja és érdekes szeánszain használja a mutatós lányt. Majd pedig a prostituáltakat futtató és operaelőadásokat szervező Manning kényszeríti az ősi mesterségre, hiszen másként nem tud pénzt keresni. 

A háttérben ott van a telihold és a csillagok, a csillagképek és a bolygók. A horoszkópok, születési sorsok, szerelem és árulás, zsarolás és csalás. A könyv mindezt lassú, részletesen leíró módban tárja elénk. A nagysikerű történetet filmre is vitték: az angol BBC sorozata látványosan dolgozza fel a sejtelmes történetet. Akinek nincs kitartása a majd 1000 oldalas könyvhöz, az megnézheti a 6-részes filmsorozatot. 



The Luminaries sorozat


2020. szeptember 17., csütörtök

Alma Mahler, a hódító

 


Alma Mahler életműve már egy ideje felkeltette az érdeklődésemet. A nevével találkozhattam Bécsben és New Yorkban, s a különleges keresztnév kiváncsivá tett. Francoise Giroud: Alma Mahler, avagy a hódítás művészete igyekszik képet adni erről a nem hétköznapi nőről.

Alma Bécsben él szüleivel, zenét tanul, tehetséges zongorista és a zeneszerzés sem áll tőle távol. Tizenévesen felfedezi saját női báját, s először a zenetanárát hódítja meg, majd a nála jóval idősebb zeneszerzőt, Gustav Mahlert. Mahler házasságot ajánl, amit elfogad. Pedig le kell mondania önállóságáról, saját zenei pályájáról és vállalnia kell, hogy a mester múzsája, felesége, háztartásának intézője lesz. Együtt élik meg, hogyan válik ünnepelt művésszé Európában, Amerikában. Gyermekeik születnek, de csak egyikük éli meg a felnőttkort. Alma Mahler haláláig kitart férje mellett, majd pedig annak özvegyeként marad a társaság középpontjában.

Udvarlói mindig is voltak, még Mahler életében belehabarodott Walter Gropius, a német építész, a Bauhaus alapítója. Titkos találkák Bécsben és Berlinben, Gropius feleségül kéri, de ő kitart Mahler mellett. Majd az ifjú festő, Oskar Kokoschka lesz a szeretője. Kokoschka több művét is neki szenteli, egyik legismertebb a Szélmenyasszony, ahol a két szerelmes egymás mellett látható. (Ugyanezzel a címmel film is készült Almáról, ugyan még nem láttam, érdemes lenne megnézni.)


 Kokoschkától az első világháború sodorja el, a festő sértetten vonul a frontra, többször megsérül, de folytatja a harcot. Alma élete során többször is feltűnt még, de kapcsolat már nem alakult ki közöttük. A nő utolsó szerelme az író, Franz Werfel lesz. Vele a második világháború előszelét, a nácizmus előretörését éli meg. Együtt menekülnek Hitler elől Londonba, Franciaországba, Spanyolországba, majd végül Amerikában telepednek le. Ott több neves európai művésszel tartják a kapcsolatot, ide menekültek Thomas Mannék, Sztravinszkij, Schönberg. Werfel sikerében osztozik, regényei nemzetközi szinten teszik őt ismertté. Alma túléli negyedik szerelmét is, majd megfogadja, hogy többet nem házasodik. 86 évesen távozik majd.

A szél menyasszonya film


2018. december 11., kedd

Örmény tragédia

Az örmény népirtásról nem sokat tudunk. Nemrég egy amerikai mozifilmet forgattak róla a 100 éves évfordulójára Az ígéret címmel, s ez felhívta a figyelmet az 1915-ben kezdődött tragédiára. A filmet látva olvasni akartam erről a korszakról, s több regény is elém került.

Franz Werfel: A Musza Dagh negyven napja című munkája adta épp a film témáját. Végül egy másik könyvet olvastam el, Antonia Arslan: Pacsirtavár című regényét. Míg Werfel könyve a 30-as években íródott, az olasz írónő regénye a 2000-es évek elején jelent meg. Antonia Arslan saját családjának történetét meséli el.

A család neve eredetileg Arslanjan volt, ez a végződés utal az örmény eredetre. Törökország anatóliai részén éltek, tanult, tisztességes polgárai voltak egy ottani kisvárosnak, ahol orvosként, gyógyszerészként fontos szerepet töltöttek be a társadalomban. A Pacsirtavár a család város szélén található nyaralója, szeretett összejöveteleik helyszíne volt.

1896-ban már volt egy korábbi progrom az örmények ellen az Oszmán Birodalom területén, akkor százezrek pusztultak el. 1915-ben az első világháború kitörése és a nacionalista mozgalmak irányították a figyelmet az örményekre, akiket szervezkedéssel és ellenséggel való összejátszással vádoltak, s ezért "megelőzési" céllal módszeresen kiirtottak. Több, mint 1 millió ember veszett oda. Egy éjszaka alatt kivégezték a férfilakosságot, majd napokon belül elűzték a nőket és a gyermekeket. Kelet felé, a szíriai sivatag felé hajtották őket erőltetett menetben, s többségük útközben éhen- vagy szomjan halt. Kevesen élték túl, s ők külföldön kerestek menedéket.

Antonia családjának férfijait is azon a bizonyos éjszakán semmisítették meg. A gyerekeket és felnőtteket egyaránt leölték és tömegsírba temették. Az asszonyokat és lányokat élelem és egyéb javak nélkül indították útnak, s csodával határos módon élték csak túl néhányan a menetet, s eljutottak a szíriai Aleppo-ba.

A regény szemléletesen festi le a család katasztrófa előtti életét, a kulturált jómódot, amiben éltek, a barátságukat görögökkel, törökökkel, a család központi szerepét, az összetartást közösségükben. Ez mind semmivé vált egyetlen nap alatt. A korábbi törökök lettek a gyilkosaik, s a más nemzetiségűeket törvény tiltotta attól, hogy az örmények segítségére keljenek. Ennek ellenére volt néhány igaz barát, aki közbenjárt és fondorlatos módon szabadította meg a túlélő családtagokat. Antonia nagyapja akkor külföldön élt, s ezért élhette túl a tragédiát, amiben nagyapja testvére és annak családja elpusztult.

Nem könnyű olvasmány, de éppen ezért nagyon is közel hoz egy borzalmat, ami ezt követően újra és újra megtörténik a világban. Elég csak a zsidó holokausztra vagy az ugandai népirtásra gondolni. A könyvből film is készült.


Az ígéret - film

Pacsirtavár - film

Rubicon cikk az örmény népirtásról

2018. július 1., vasárnap

Veszélyes évek

Malajziából egy ugrás Indonézia, ezért a következő regényes utazásom ide hozott. Christopher J. Koch ausztrál író, The Year of Living Dangerously (A veszélyes élet éve) című regénye valós történelmi eseményeken alapszik és a 1968-ban játszódik.

A történet abban az évben játszódik, amikor az indonéz államfő ellen puccsot kíséreltek meg. A regény címe  Sukarto elnök szájából hangzott el. Beszédes a címlap is, ahol az indiai kultúrkörből az indonézeknél is népszerű árnybábok látszódnak, ezekkel életet, halált, isteneket jelképeznek.

Árnyjáték-szerű az Indonéziában élő külföldiek élete is. A főhős Hamilton, aki ausztrál-amerikai újságíró, s saját kameraman-je van, Billy Kwan a kínai-ausztrál törpealkatú férfi. Összeköti őket a munka és a szerelem is, hiszen mindketten ugyanazért a nőért, Jill-ért vannak oda. A nő a brit követségen dolgozik.

A regényben összefonódnak a politikai szálak, a hírgyártás folyamata és az érzelmek. Itt minden mindennel vegyül. Ahogyan a főszereplők identitása is vegyes: külföldiként élnek Ázsiában, ma még itt, holnap egy másik országba küldik őket. Ez az ideiglenesség hatja át a döntéseiket, az érzelmeiket is.

A könyvből film is készült, ahol a fiatal Mel Gibson és Signourney Weaver játszák a főszerepeket. Oscar-díjat is kapott a film, amit Sukarto elnök uralmának a végén, 1998-ban tudtak csak bemutatni Indonéziában.




2018. június 30., szombat

A Trónok harca nyomában

Általában nem rajongok a sorozatokért. Nem nézek tévét, nem várom hétről-hétre az újabb részeket. Viszont a Trónok harca kivétel. Az elmúlt ősszel-télen végignéztem az eddig 7 évad csaknem 60 részét.

Amikor Belfastba utaztam nem igazán tudtam, hogy a filmsorozatra bukkanok. Viszont első este ellátogattunk a város központjában lévő turisztikai irodába, ami tele volt Trónok harca könyvekkel, fotókkal, ajándéktárgyakkal. A készséges alkalmazottak kérdésemre, hogy milyen túrát ajánlanak, előhúztak egy összehasonlító táblázatot 5-6 egynapos túráról, melyek a sorozat helyszíneit mutatják be.

Belfastból akár északra, akár délre indulunk, a tengerparton végig a film helyszíneit találjuk.  A konferencia utáni extra napomon egy északi túrára fizettem be, ami kb. 10 különleges pontjára vitt Észak-Írország keleti-északkeleti csücskében. Jó volt, hogy szervezett busztúrát választottam, hiszem az idegenvezetőnk tősgyökeres helybéli lévén sokat sztorizott az észak-írekről, a történelemről, meg persze a filmről.


A sziklás tengerpartot festői öblök szakítják meg. Az öblökben apró városkák, falvak, kikötők, halászbárkák. Az első megálló egy ilyen kis öbölben volt, mégpedig ott, ahol Arya Stark partot ér, hogy az Arctalan Istenek mesterétől tanuljon. A kikötőben fotós tábla jelzi, hogy ez egy ilyen jeles hely, egyébként minden békés, a helyiek komótosan kávéznak, reggeliznek a közeli kávézóban. Egyébként Carnlough a város neve, a Lough itt amolyan öböl.

 

Elhaladtunk több vár mellett, melyek inkább romok. Régi lovagvárak, festői sziklacsúcsokon, kilátással a vízre. A túlsó part Skócia, látjuk is a távolban. Persze a romos várakat a számítógépes grafikusok égbe törő tornyokkal látták el. Mint például az alábbit, ami Dunluce 13. századi vára.


Az egyik félreeső sziklás parton több barlangot találunk. A film nélkül is elég festői a vidék, de tudva, hogy a boszorkánynő, Melisandre itt adott életet a "gonosznak", még izgalmasabbá válik a táj. A barlangok mellett egyébként aprócska település (aminek Cushendun a neve) csodás híddal és régi falusi házakkal. Az udvaron angolkert, varázslatos virágokkal és persze zöld pázsittal.






A túránk fő látnivalója a Giant Causeway (Óriások útja) volt. Ez egy több millió éves vulkán eredményeként jött létre, magas ötszögletű bazaltoszlopok, fekete színben, végig a parton. Ezt a részt ellepik a turisták. A helyszínt megközelíthetjük a víz felől és fent a sziklák tetején is vezet egy panoráma-ösvény. Az egész terület UNESCO Világörökség része.





A másik fő látnivalónk egy kötélhíd (Carrick-a-Rede Rope Bridge) , ami két sziklát köt össze. 300 éve a lazachalászok készítették itt az első hidat, hogy a legszebb halakat kifoghassák. Ma turisták váltanak jegyet arra, hogy átkeljenek az egyszemélyes, szél által mozgatott kötélhídon. Nemcsak a híd szerepelt a filmben, hanem a hídról látható tengeröböl is. A távolban pedig látszódik a Sárkánykő, ahol elvileg az egyik főhős, Jon Snow találkozott a sárkánnyal.















S még nincs vége. Arya egy karakán kiscsaj a sorozatban, aki mindig a maga útján jár. A fővárosból megszökve egy festői fasorral szegélyezett úton vándorolt. Ezt a jelenetet egy golfpálya több, mint 300 éves "beach tree" fasorán keresztül forgatták. A fasor neve Dark Hedges, ottjártunkkor is sokan látogatták. A mi túravezetőnk jelmezeket és kardokat hozott magával, így kedvünkre fotózkodhattuk a film hangulatában. A fák egyébként platánsorra hasonlítanak leginkább.



Nemrég egy vihar miatt több kidőlt, a fájukat a film egyes epizódjainak témájával faragták tele, s az ebből készült ajtók a környék egy-egy jellegzetes épületébe kerültek. Mi egy közeli kocsmában néztük meg a sárkányokkal díszített csodás faragást.


S majdnem elfelejtettem kedvenc hősöm, Jon Snow felségterületét, a Falat (the Wall). Ez a filmben egy 300 méter magas sziklafal, ami több száz kilométer hosszú. Ez a fal képezi a határt a 7 királyság területe és a meghódítatlan, vad területek között, ahol vademberek és élőholtak lakoznak. Nos ez a fal is épp az utunkba esett (Magheramorne Quarry)A valóságban jóval alacsonyabb és rövidebb a sziklafal, az alját fehérre festették, ahogyan a filmben is az örök hó országát jelképezi. Márcsak Jon-nal kellene találkozni...

A lenti kép a látkép a kötélhídhoz vezető útról. A lenti öböl (Larrybone) többször is szerepelt a filmben, a szemközti sziget (Sheep Island) szintén. Egy kirándulópont, s rögtön három helyszín.


Szóval Trónok harca. Az út hatására most újra nézem elejétől a sorozatot. Kutatom az ismerős helyszíneket. Marokkóban már jártam, az agyagvárost láttam, ahol több jelenet is készült. Horvátországban Dubrovnik városában forgattak, na ott még nem voltam. S még Izlandon sem. Az már csak a ráadás, hogy a film benti jeleneteit a belfasti Titanic Studios-ban forgatták...

Trónok harca helyszínek

Videó az észak-ír helyszínekről

Megjöttem Narniából

Nem gondoltam volna, hogy Belfastban ennyi legendával találkozom. A Titanic és a Trónok harca után következzék Narnia birodalma.

Mint kiderült, a Narnia regények írója és megálmodója, C.S. Lewis Kelet-Belfastban született. Őt jól ismerem keresztény körökből, A Csűrcsavar levelei az egyik legjöbb műve, ajánlom a csűrcsavaros észjárású, iróniát kedvelő olvasóknak.

A Narnia-sorozat egy gyerekeknek szóló meseregénynek látszódik elsőre. De "belépve" a ruhásszekrénybe, aminek a túloldala a csodabirodalomba vezet, rájövünk, hogy ez a mű felnőtteknek szól. Tele van keresztény utalásokkal.


Ráadásul a filmváltozat is jóra sikerült, az egyes részekben a főhősöket játszó gyerekszínészek együtt növekednek testben és lélekben is a filmmel.

Belfastban C.S. Lewis Square az íróról elnevezett tér. Hangulatos kávézó és ajándékbolt fogad, ahol a bicikliseknek extra kedvezmény jár. Jómagam egy majd egyórás gyaloglással jutottam el ide, a város szélén található szállásunkról egy hatalmas parkon át jöttem. A téren áll Aslan, az oroszlán szobra. Nem messze a faun. A falakon a Belfastban már megszokott falrajzok, itt kiegészülve üvegberakással, a közeli stúdió munkája.



Kicsit odébb pedig ott az író maga. Lewis, akinek legjobb barátja a szintén csodabirodalmat teremtő másik íróóriás, Tolkien, a Gyűrűk ura kitalálója. S ott van a ruhásszekrény is, szobor formájában, egy kicsit nehéz átjutni rajta, belesni sem igazán tudok. 
 


Narnia trailer

C.S. Lewisról


2018. május 5., szombat

A maláj tigris

Óvodáskorom nagy kedvence volt a Sandokan sorozat. Sandokan, a maláj tigris a film teljes címe. A slágert halandzsanyelven daráltuk az ovi udvarán. A csoportban lévő többi gyerkőccel csapatokra oszlottunk, voltak jók, a Sandokan vezette csapat és a rosszak, az ellenségek. Irányított támadást indítottunk a fabódé ellen az udvaron. Amennyire emlékeszem, én a nyertes csapatban játszottam.

Még pár hónapja se gondoltam volna, hogy most testközelből nézem meg Sandokán "hazáját". Jövő héten ugyanis Malajziába utazom!!! Három hetet töltök majd ott, ebből kettő a doktori iskola kurzusában,órákon telik, egy hét pedig vidékjárással.

Annyira nem tudok semmit erről az országról. Szóval jó kis élmény lesz: más arcok, más vallások, más ételek, más tájak.

Akit érdekel, itt nézheti meg a Sandokan sorozat első két részét.


2018. április 4., szerda

Magyar sorozatok bűvöletében

Nem csak az amerikaiak tudnak jó sorozatokat készíteni, hanem az utóbbi években a magyarok is előrukkoltak sok jó filmsorozattal.
 

Az egyik legdurvább és mégis nagyon profi az Aranyélet. Az HBO két évadot forgatott eddig, s talán készül a harmadik is. Olyan profi színészekkel, mint Ónodi Eszter, Döbrösi Laura, vagy Thúróczy Szabolcs. Egy budai villában élő újgazdag család életét követhetjük nyomon, akik ügyeskedéssel és nem túl etikus módon gazdagodtak meg. A gazdagságot azonban nehéz fenntartani, ez nem kevés nyomást tesz az apára, de a gyerekekre is. A feleség az a pénz után mozdul, ha kell, gazdagabb pasira vált. A film nagyon jól bemutatja a rendszerváltás okozta meggazdagodási hullámot és napjaink "tetőzését". Durva film, van benne erőszak, de érdemes megnézni. A zenék külön díjat érdemelnek.


A Válótársak az RTL sorozata, a helyszín szintén a budai úrivilág, de itt nem az etikátlan gazdagok, hanem a tisztes budai polgárok életét követhetjük. Akik tisztes családokban élnek, modern kertes házban vagy villában laknak, azonban a családi élet kicsit defektes, így a válás szóba kerül. 3 férfi életén keresztül látunk bele 3 családba. Az egyik a terhes barátnőjét hagyja el, a másikat félrelépései miatt teszi ki az asszony, a harmadiknál meg csak éppen a feleség beleunt az ellaposodott kapcsolatba. A férfiakat Lengyel Tamás, Stohl András és Scherer Péter alakítják, a nőket Földes Eszter, Gubás Gabi és Balsai Móni.


A mi kis falunk amolyan anti-jóléti  sorozat. Az elegáns budai hegyek közül a pilisi völgyben játszódó képzeletbeli Pajkaszeg minden csak nem elegáns. Az apró falu polgármesteri hivatalában, a helyi edzőterem-plébánián, az állatorvosi rendelőben, s legfőképp a kocsmában játszódnak a jelenetek. Igazi falusi életképek ezek közmunkásokkal, értelmetlen ünnepségekkel, pletykálással. Ha sokat akarunk nevetni, akkor ez a legjobb választás. Hozza a formáját Szabó Győző, Csuja Imre, Reviczky Gábor és Lovas Rozi. Lengyel Tamás meg a budai szépfiú után jól hozza a helyi vagány csávó figuráját. Ez is RTL-sorozat, eddig 2 évad készült el, várjuk a harmadikat.


A Korhatáros szerelem kicsit erőltetett, de mégis jó. Kovács Patrícia színpadon és filmen is mindig profi alakítást nyújt, itt is jól hozza a majd 40 éves 3 gyerekes családanyát, aki kalandba keveredik egy nála 15 évvel fiatalabb sráccal. Azt, hogy miként harcolják meg ezt egymással, a családdal, s hogyan bonyolódnak a szálak az első évad részeiből tudhatjuk meg. A TV2 forgatta, jó minőségben. Dobó Kata, Ónodi Eszter és Bánsági Ildikó emelik a sztár-színészek sorát.



2018. március 8., csütörtök

Sorozatok bűvöletében

Az idei őszi-téli szezonban alig kapcsoltam be a tévét. Viszont mégis több sorozatot láttam. A filmeket sűrítve töltöttem le és pár hét alatt néztem végig. Íme a saját toplistám.

Az amerikaiak a klasszikus sorozatgyártók. Az elmúlt évek legje pedig a Trónok harca. 8 éved 8o része sok-sok estére kínált nekem kikapcsolódást. A film egy képzeletbeli világ hatalmi harcait hozza közel, háború dúl királyok, testvérek, apák és fiaik között. A harcban semmi sem szent, árulás, csalás, gyilkosság, erőszak. Sokan durvának mondják a filmet, pedig csak tükröt tart elénk. Amit leforgattak már vagy megtörtént, vagy épp történik. A helyszínek, a kosztümök varázslatosak voltak, egy valódi fantasztikus esti mesévé vált a sorozat.

A másik felkavaró sorozat A szolgálólány meséje. Margaret Atwood regényéből készült a filmsorozat, aminek az első évada készült el, s hamarosan vetítik a másodikat. Szereplőit sok díjjal tüntették ki. A történet a jövőbeni falanszter-világba visz, ahol az USA helyén egy gazdagok által uralt társadalom alakult ki. A nők itt alárendelt lények, a szolgálólányok dolga, hogy egy-egy terméketlen családban éljenek, szolgáljanak és gyermeket szüljenek. Modern kori rabszolgaság ez, semmiképp sem mese.

A Big little lies vagy Hatalmas kis hazugságok című sorozatról sokat olvastam. Mivel több díjat is besöpört és olyan sztárok játszanak benne, mint Reese Whiterspoon vagy Nicole Kidman, alig vártam, hogy megnézhessem, eredetiben. A zenéje is fantasztikus, meg is szereztem.
A kaliforniai tengerpart jómódú városkájában játszódó részek látszólag kiegyensúlyozott, jómódú családokat mutatnak be. Ám a háttérben hatalmas kis hazugságok bújnak meg, ki nem mondott családon belüli erőszak, múlt árnyai, feldolgozatlan válás, lemondás.  A főhősök a nők, akik anyák és feleségek, akik képviselik gyerekeik és családjuk érdekeit, akik vívódnak kapcsolataikban. Legjobb barátnők, ám vívódásaikat még egymással sem osztják meg. Várjuk a második évadot.

A harmadik sorozat nem amerikai, hanem német. A címe Babylon Berlin. A nem angol nyelvű filmek között a legnagyobb költségvetésű produkció lett. Tavaly jelent meg, eddig két évad készült el és a történet még folytatódik. A 2o. század 2o-as, 3o-as évekibe visz  a történet, Berlinbe, ahol egymás mellett van jelen a nagy világválság nyomora és a szórakozás és luxus fellegvára. A főhős egy rendőrnyomozó, aki gyilkosságokat derít fel, de közben politikai cselszövésre, maffiaügyekre is fényt derít. A film amolyan Nagy Gatsby hangulatú, csodás kosztümökkel, zenével, varietével, tánccal. Persze ez is egy durva, sötét történet, de van benne szerelmi szál is azért.

Jó szórakozást. Legközelebb a magyar sorozatokról számolok be.


2017. november 2., csütörtök

Reformáció 5oo


Ez az év a reformáció 5oo. évfordulójáról szólt. 5oo év nem kevés. De mi is történt egy fél évezreddel ezelőtt és miért fontos ez ma?

1517. Rég volt, valamikor a középkorban. Amikor Luther Márton (Martin Luther) katolikus szerzetesként fellázadt a saját egyháza képmutatása ellen. Nem forradalmat hirdetett, hanem "csupán" reformálni akart. Ő maga is atya, szerzetes akart maradni, Istent szolgálni, viszont azt úgy akarta tenni, hogy a leginkább közel legyen a lényeghez: Istenhez és a Bibliához. Ezért "követeléseit" 95 pontba szedve a wittenbergi vártemplom ajtajára szögezte . Innen számoljuk a reformációt.

Reformáció. Re-formáció. Átalakítás, átalakulás, változás, ami saját magából indul és saját magára irányul. Nem valaminek az eltörlése, s egy jobb, más, szebb eszme bevezetése, hanem a meglévő gondolat alakítása, formálása.

Reformációra volt szükség anno és reformációra van szükség most. Amikor ezt kiírtam az üzenőfalamra, volt aki értetlenkedve kommentelt: de hát mit is akarok én megreformálni és milyen elvek szerint? Hát, aki úgy érzi, nincs ma szükség reformációra, az meg se próbálja megérteni az írásomat. Aki pedig reformot óhajt, az lássa be, hogy ezen a világon már minden megtörtént és mindennek az ellentetje is.

Szóval ha valamiből, a történelemből, a múltból tanulhatnánk, s elővehetnénk a már egyszer "bevált" módszereket. Mint éppen a reformáció. Ami nem akart mást, nem akart totális változást, csak visszatérést az alapokhoz. Ennél többre ma sincs szükség. Csupán az alapokhoz kellene visszatérnünk. S nem csak a templomon belül. Ha alapjaiban formálódunk, visszatérünk, megtérünk, akkor az hatással lesz a munkánkra, a többi emberrel való kapcsolatunkra, a szavainkra. S ezáltal hatása érezhető lesz a közösségben, a családban, városban, vagy éppen az országban.

Amikor negatív forgatókönyveket gyártunk, s azokban hiszünk, azokat ismételjük - mint például, jaj mi lesz Európával a muszlim bevándorlók miatt - mi lenne ha pozitív forgatókönyv alapján kezdenénk el saját magunk is változni: mi lenne a lépcsőházammal, az utcámmal, az országommal, ha az emberek nem gyűlölködve és félve, hanem valódi keresztényként egymást szeretve (!), bizalommal és nem törtetéssel fordulnának egymás felé???? Mi lenne, ha felhívnám azt a másikat, aki a barátom, szülőm, testvérem, szomszédom, s akivel nem beszéltem már egy ideje, mert valami megváltozott??? Miért ne tudnánk ezt a változást negatív hiányról pozitívra fordítani? Aki azt mondja, nem tudja, az nem akarja. Az ember mindenre képes. Ha akar.

Én ilyenféle reformációra vágyom. S ez velem kezdődik. Hogy én miként viselkedek a szomszéddal, a buszon a felszállóval, útközben vezetve az elém bevágóval, vagy éppen a másokat kihasználó főnökkel. Szó nélkül hagyom, vagy szólok, teszek, lépek. Te döntesz, hogy melyik úton mész tovább.
Re-formáció. Ma.

Aki a történelmi reformációról szeretne többet megtudni, annak itt egy film:
Luther

És egy könyv, ami egy utazás Luther Németországába, életének színtereire:
A papagájos ablak

Vagy éppen egy kedves ismerős által szerkesztett novelláskötet:
Ideje van az olvasásnak

2017. október 31., kedd

Őszi hétvége egy ódon kastélyban


Tóalmás, Andrássy-kastély. Sem a településről, sem az ott lévő kastélyról nem hallottam korábban. Pedig nincs messze Budapesttől, dimbes-dombos vidéken vezet ide az út.













Arany-terem és főlépcsőház

A kastély a milleniumra épült, vagyis kb. 12o éves. Ennél régebbinek gondoltam, hiszen a stílusa alapján lehetne későbarokk is. Hatalmas épület, s a körülményekhez képest elég jól átvészelte a 2o. századot. Építtetője egy vagyonos fővárosi kereskedőcsalád volt, majd az Andrássyakhoz került. A háború alatt kifosztották, majd államosították és gyereküdülőként működött. A rendszerváltás után egy amerikai missziós szervezet vásárolta meg, azóta nyári táboroka és bibliaiskolát működtetnek benne.


A kastély főépülete mellett számtalan kisebb épület található. Ezek a kiszolgáló helyiségek, vagy éppen a gyerektáboroknak szállást adó kollégium. A kapus ház is megvan, meg az eredeti víztorony az egyik domb tetején. A főépület monumentális: a pince szinten van a konyha és az irodák, efölött a földszinten a társalgó, a fő lépcsőház, az étkező, az első emeleten vannak a szobák.

Pálmaház

A fő lépcsőház a párizsi operához hasonló kialakítású, tömör fa. A szobáinkhoz ezen keresztül vezetett az út, kicsit nyikorogva. A régi berendezésből semmi nem maradt meg. A mai szobák a nagyobb termek feldarabolásából születtek és a mai kornak megfelelő, ízléses és stílusos berendezést kaptak.

 A kastély hátsó képe a tópartról

A programjainkat a földszinti Arany-teremben tartottuk. Ez eredetileg szalon lehetett, a sarokban kandalló, ajtók visznek a kinti teraszra, a boltozatos mennyezeten festett virágmotívumok domborodnak.

A kedvenc részletem a pálmaház. Ez az étkezőhöz csatlakoztatott fémvázas üveg épület a régi korok romantikáját idézi.

Víztorony az erdőben

A kert 3o hektáros (!), egy kisebb erdő ösvényekkel, utakkal. Van patak, ami egy dísztóban és egy fürdőtóban szélesedik ki. Hangulatos hidacskák ívelnek át a vizen, van fedett híd is, akár csak Amerikában!

Jó volt egy hétvégére elvarázsolt királylányként sétálni az ódon falak között, a susogó avaron. Hogyan élhettek itt a régiek? Milyen lehetett a hely a fénykorában? Milyen zenék, hangok és történések töltötték meg a falait?

Nekem folyamatosan a Downton Abbey sorozat járt a fejemben, az abban szereplő óriási angol kastély, az arisztokrata család, a személyzet. Akik a magyar kastélyhoz hasonló módon élhettek, élnek.


A hely sajátossága, hogy több filmet is forgattak itt. Például A tizedes meg a többiek c. film udvari jeleneteit itt vették fel. A film online is megnézhető.

A fedett híd az őszben

A kastélyról bővebb leírás itt található:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Andr%C3%A1ssy-kast%C3%A9ly_(T%C3%B3alm%C3%A1s)

A kastélyban működő bibliaiskola honlapja:
http://hu.eletszava.org/