2010. szeptember 11., szombat

As international student


Bocsanat az angol cimert, de ez fejezi ki most legjobban a kategoriat, ahova tartozom. Marha lehet kategorizalni az ittletemet.

Nemzetkozi diak vagyok, immar hivatalosan is. Nem sokan tartozunk ebbe a csapatba a JCU-n (John Carroll University), igy megbecsulnek minket. Epp a heten volt egy nyito unnepseg nekunk, kulfoldi diakoknak. Mint kiderult, 35 orszagbol vagyunk, kb.50-en, ami egy tobbezer fos egyetemnel eleg kicsi reszarany. De annal ertekesebb ez a statusz!

Meg mielott jottem, tudtam, hogy az osztondijamat is annak koszonhetem, hogy az itteni egyetemek probaljak becsalogatni a kulfoldieket. Ugyanis szint, erdekes gondolatokat, uj meglatast hozunk be.

Vagyunk is szamtalan szinben: ket csoporttarsam Afrikat kepviseli (Kenya, Nigeria), aztan Europabol nemetekkel, osztrak, roman, spanyol diakokkal ismerkedtem meg. Vannak tobben Afrikabol, pl. az egyik thai lany kedvence az itteni Balaton Etterem magyar konyhaja.

Igazan meghato volt latni az egyik csarnokban a felfuggesztett szamtalan lobogot: elso heten kiraktak azokat a zaszlokat, amelyeket mi kepviseljuk. Elmondhatom: itt most en vagyok Magyarorszag nagykovete, rajtam all, mit gondolnak rolunk!

Lesznek am rendszeres alkalmak, ahol talalkozunk a tobbi nemzettel. Nekem meg mar van is otletem, milyen progikat, eszmecsereket javasolnek, szerveznek, ha adnak ra modot. Itt minden megeshet, ez Amerika!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése