Most olvastam egy konyvet, immar masodszor. A HVG adta ki, Tore Janson Beszelj! a cime.
A nyelvek kialakulasarol, eredeterol, fejlodeserol ir nagyon olvasmanyosan. Erdekesseg, hogy a bibliai teremtestol indit, a babeli zurzavaron at egy erdekes tortenelmi utazasra hiv. Vegig kovethetjuk, hogyan voltak hatassal az europai nyelvek fejlodesere a hodito romaiak, vagy eppen a nagy felfedezesek koraban a portugalok, spanyolok, angolok.
Tobb dolog is utal ra, hogy a nyelvek egy kozos torol fakadnak, hiszen minden nyelv hasonloan epul el, szavakbol, melyek mondatokat alkotnak, vannak igeidok, fonevek stb.
Erdekelt, mi hatarozta meg az angol terhoditasat, ill. mennyire van meg tere ennek a nyelvnek. Elvileg sokkal inkabb meghatarozo nyelvek is eltuntek mar a tortenelemben (mint a latin), szoval az is lehet, hogy az angol mostani hoditasa utan lesz egy angol nelkuli vilag.
A magyarrol keves szo esik, mivel ez egy kicsit kilog a sorbol, kisebb nyelvcsalad tagjakent. Viszont talaltam nehany erdekes velemenyt, ami jol lefesti nyelvunk sokszinuseget.
"Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelveszek gyulekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabalyossag, tomorseg, osszhang es vilagossag."
(Erbersberg, becsi tudos 19.szazad)
Jo kerdes, hogy hova fejlodnek a nyelvek a mostani digitalis korban. Amikor rovideteseket es ekezet nelkuli szovegeket (mint en is:) gepelunk. Lehetseges, hogy egyszerusitjuk ezaltal a nyelvet, s par szaz ev mulva ragok es ekezetek nelkul irodnak a konyveink?
Addig fogadjuk meg a konyviro tanacsat, s beszeljunk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése