A napokban láttam felvételről a Holnapután c. filmet. Tipikus amerikai katasztrófafilm - mondhatnánk. Ám a sors fintora, hogy a film szüneteiben a rendkívüli híradóban megdöbbentő, jelenkori katasztrófa képeket mutattak. Miskolcról, Edelényből, apró patakok végzetes áradásáról, pusztuló házakról, csónakban menekülő emberekről.Ezért nagyon is aktuális a film mondanivalója: hová jutunk, mikor jön el a végső katasztrófa, az éghajlatváltozás, jégkorszak, vagy bármi hasonló? S hogyan fogjuk azt fogadni, túlélni? Vagy van esély a katasztrófa elkerülésére? Hogyan?
Szerintem csak önkritikával és hatalmas összefogással lehet eredményre jutni. Ha belátnánk, hogy a kényelmünk, jólétünk nem ér annyit, hogy évtizedekkel megrövidítsük a következő (de lehet, hogy a mostani) generációk életét... De nem tudom, hogyan lehetne a teljes emberiséget, cégeket, országokat megmozgatni és felelős gondolkodóvá tenni. Ez szép, magasztos címke mostanában a cégvilágban, de röhejesen apró kezdeményezéseket takar. Márpedig itt óriási váltásra van szükség!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése