Karácsonyom Amerikában

Eddig még sosem töltöttem a karácsonyt  távol a családtól, az otthontól, Magyarországtól. Idén erre is sor került. Kicsit önszántamból, kicsit kényszer szülte. Végülis, miért ne nézhetném meg, mit hoz a karácsony, ha nem a családi együttlétről, nem a karácsonyfáról, bejgliről és a megszokott templomi vizitről szól?

Az ünnep még előttem van, de már sok készülődés és várakozás van mögöttem. Idén nem volt ajándékvásárlási őrület (erről már irtam), nem volt nyomasztó gondolat (hogy akkor én most egyedül, a távolban ünneplek). Igyekeztem teret és időt adni az ünnepnek, a lényegének, hogy megérkezzen hozzám. Megérkezett.

Két napja szépen behavazott.
Az egyedüllét helyett befogadtam egy magyar diáklányt, aki a kollégiumban töltött magányos ünnepet tudta igy egy velem töltött időre cserélni.
Sütöttünk, főztünk, vendégségbe hivtak, s mi megyünk.
Karácsonyi partit szervezek.
Ajándékok helyett szivből jövő jókivánságokat küldtem a nekem fontosaknak, kézzel irva, vagy személyes beszélgetés és email formájában.

Nem szokványos, de ettől mégis igazi az ünnep.

Legyen áldott a karácsonyunk!