Eddig még nem írtam az egyik fő kedvtelésemről: a túrázásról. Igaz, mostanában inkább kisebb, öregesebb túrákon vettem részt, semmi nagyobb teljesítményről nem tudtam volna beszámolni.A mostani élményem sem kötődik extra teljesítményhez, viszont mégis emlékezetes.
A hétvégén a Dunakanyarba kirándultunk, annak is a szlovákiai részébe. Garamkövesd volt a kiindulópont, a falu határában kapaszkodtunk el a Helembai-hegység oldalába. Szlovákiai egyik legsokoldalúbb tanösvényén haladtunk, galagonya- és vadrózsabokrok között. Közben több pontról fennséges kilátásban gyönyörködhettünk: háttérben az esztergomi bazilikával, a párkányi híddal, a Dunával, az Ipoly folyóval. A tető felé egyre több "sziklakerti" növény mutatta meg magát, köztük a ritka árvalányhaj!
A túra igazi meglepetése két geocatching doboz felkutatása volt. Hagytunk is benne meglepetést szép számmal. Ami nagyon tetszett az utunkban, hogy a csapat fele óvodáskorú gyerkőc volt, méghozzá nem is akármilyenek! Ők kezelték a GPS-t, és ők kutatták fel a kincsesládákat is.
Persze az esőt mi sem úsztuk meg, délután szépen átáztunk, amikor az Ipoly-Duna találkozási pontjához sétáltunk. Volt is víz elegendő a folyókban.
Szóval budapest-környéki túrák után kutatva érdemes a határon túli területeket is számításba venni. Mert igazán más képet kapunk a túloldalról, s legalább elmondhatjuk, hogy mi annyira strammok vagyunk, hogy külföldre járunk túrázni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése