2010. május 3., hétfő

Időutazás Mátyásföldön


Aki ismer, tudja: a szecesszió a gyengém. Odavagyok az ilyen stílusú épületekért, homlokzati díszekért. Nem tudok betelni a sétákkal Bécsben, Prágában, Barcelonában vagy Budapesten, ha ilyen épületek között barangolhatok.

Gondolkodtam rajta, mi vonz ebben a korszakban. Azt hiszem megtaláltam a választ: a szecesszió kora a századforduló, a még boldog békeidőknek nevezett kor. Amikor még működtek az erkölcsi, társadalmi normák, megvoltak még a klasszikus női és férfi szerepek, amikor még királyok, előkelők, cselédek és parasztok együtt éltek, alkottak, s nem küzdöttek a helyzetük ellen vagy érdekében.
Sokszor érzem azt, hogy igazán boldogan én ebben a korban tudnék élni. Valószínűleg előző életemben valami korabeli előkelő közegben élhettem, ha nem is arisztokrataként, de legalábbis megbecsült társalkodónőként, vagy tanítóként. Nőies ruhákban, horgolt csipkék és thonett székek között. Klasszikusokat olvasva, a modern költészetet ízlelgetve, napernyővel, lovaskocsin közlekedve.

Ezt a hangulatot találtam meg Mátyásföldön. Biciklivel kalandoztam erre, s véletlenül fedeztem fel egy sor utcát, ahol még él a századforduló, a szecesszió. Hatalmas villák, egy elmúlt boldog korszak emlékei. Többségük csodásan felújítva, ám akad köztük elhanyagolt állapotú is. Az egyik ilyen pusztulóban lévő a kedvencem, s vérzik a szívem, amikor a hulló vakolatot, a csodás növénydíszeket látom pusztulni. Már majdnem ott tartottam, hogy becsöngetek a szomszédba és megtudom a ház sorsát, ill.hogy mit lehetne tenni a megmentésére. Hatalmas ablakai bedeszkázva, pedig szemeim előtt egy világos, napsütötte műterem-jellegű lakás jelenik meg.

Utánaolvastam Mátyásföldnek, hogy honnét származnak ezek a csodás villák. Nos, épp a századforduló táján nyaralókat építettek itt, hiszen közvetlenül Budapest határánál volt ez a terület, s útban a királyi Gödöllő felé. Volt itt strandfürdő, reptér, vonatközlekedés a Keletiből.

Szívesen élnék ilyen környéken, bár az elit környezet borsos árakat is jelent. S a csattanó: a kedvenc házam a Májusfa utcában van, s erre aznap figyeltem fel, amikor a majálisról írtam épp.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése