Mostanság egyre többet hallani a coachingról (ejtsd kócsing). A divatos angol szó eredeti jelentése: edzeni, tréningezni. A coach pedig maga az edző. Ill.mostani értelemben az a valaki, aki szakmai és személyes fejlődésünket figyelemmel követi és az adott pillanatban tanácsokkal, irányítással lát el. Elsősorban a felsővezetők kiváltsága, hogy személyes couch-uk legyen. Ők azok, akik az őket terhelő feladatokat, a felelősségteljes munkát nem tudják házon ill.cégen belüli emberrel megosztani, ezért egy külső, független, de szakmailag megbízható tanácsadóra van szükségük. S ők is azok, aki a nem kevés (40-50 ezer Ft) összegbe kerülő óradíjat meg tudják fizetni.
Viszont nemrég én is rájöttem: nekem is van ilyen személyes coach-om! S ő már akkor megvolt, amikor még a coachingról hallani sem lehetett. Ráadásul az óradíja is jutányos: barátként örül, ha segíthet :)
Sajátos kapcsolat alakul ki a tanácsadó és tanácsra szoruló között. A coach anélkül, hogy irányítana, vagy döntene helyettem terelget egy úton, megállásra és elgondolkodásra késztet. Amolyan bölcs bagoly ő, nem sűrget, kivár, engedi, hogy magam jöjjek rá a megoldásra.
Még évekkel ezelőtt olvastam egy német könyvet, akkor amikor még alig volt irodalom ebben a témában. A címe: Coach-old magad - ha nincs más aki vezessen. Ebben a hétköznapi (nem feltétlenül a szakmai, üzleti) életben is jól használható tanácsok vannak, pl. az időtervezésre, káosz feloldására, feladatok rangsorolására.
Jó coacholást mindenkinek! Akár önmaga végzi, akár valakinek a közreműködésével.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése