Ha nem elégedsz meg egy munkával, vagy nem elég a pénzed ami az egyetlen munkádból bejön, vagy ha éppen nem azt csinálod, ami szeretsz, akkkor a tanácsom, hogy keress másodállást. Aztán, ha az sem elég, átválthatsz harmad-, majd negyedállásra és igy tovább. Vigyázat, a munkák hatványozása egz idő után kórossá válhat...
Jómagam hat párhuzamosan futó állásomnál kezdtem el gondolkodni, hogy akkor mit és miért is vállaltam el az elején. Hat helyre járni munkába, mégha nem is minden nap megyek minden helyre, akkor is fárasztó az állandóan új helyszinekre való autókázás, a rutint mellőző, minden esetben más jellegű feladatok, a testi-lelki elfáradásról nem is beszélve. A szervezetem jelzett: ez igy nem mehet tovább. Bármennyire is jó a megkeresett dollárok összege, ha közben éppen arra nem jut időm, amiért ide jöttem. Mármint a tanulmányaimra (most épp záróvizsga és szakdolgozatirás folyik) és a szakmai tapasztalatokra (értsd szakmai gyakorlat és munka).
Aztán, hogy hogynem, megláttam a fától az erdőt, meg az alagút végén a fényt: feladtam néhányat a korábbi munkáimból. Maradtak a szakmai munkák, s ugrottak a csupán pénzkeresési célból elvállalt hamupipőkés megaláztatások. Az élet úgy hozta, hogy van egy lelkes, kezdő, újonnan érkező hamupipőke, aki három helyet is elvállalt az enyémekből. Ő még nem tudja, hogy egy év elég lesz, hogy ráunjon a piszkos munkára. De talán addig eljön érte a herceg... Ellentétben velem, akiért a szakmai feladatok jöttek el. Erről is irok hamarosan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése