Magyar PR

Érdekes cikket találtam a magyarországi PR helyzetéről. Egy nemzetközi tanulmányokat tartalmazó vaskos kötetet néztem át nemrég, s ebben találtam egy viszonylag friss (2009-es) összefoglalót. Az iromány alapján csak megerősödött néhány feltételezésem, például, hogy a hazai PR szakma mennyire belterjes és korlátozott.

Pedig PR, Public Relations már a 60-as évektől jelen van Magyarországon. Még az átkos szocialista időkben indult el a fejlődése, hiszen szükség volt a magyar gazdaságot népszerűsitő kampányokra belföldön és külfölön egyaránt. 1968-ban jelent meg az első PR-es könyv, évtizedekig ez maradt az egyetlen.

Gondolnánk, hogy mivel a szakértők nem találtak jó magyar forditást a PR-re (közkapcsolatok?), ezért hajlandóak voltak kiegyezni a kapitalista elnevezéssel. PR-oktatás nagyon kevés helyen van, s viszonylag későn, a 70-es években indult csak el. Mivel nem tartják önálló szakmának, jelenleg nem önálló szakként tanulható, hanem különböző marketing, média és kommunikáció tanszékekhez tartozik. Mesterképzés nincs is belőle, igy az én diplomám igencsak ritkaságszámba megy odahaza.

Magyarországon kb. 5000 PR-os van, kb. 80 ügynökség létezik. Szakmai szervezetünk a Magyar Public Relations Szövetség. A legnagyobb hazai szakértők: Szeles Péter, Szondi György, korábban Németh Márta és Marinovich Endre, Lipót József volt. A szakma szervez néhány konferenciát, szakmai lapként a PR Herald és a Kreativ vannak jelen. Informativ honlapok kutatási eredménnyel, statisztikákkal a www.btl.hu, www.marketinginfo.hu, www.prherald.hu.

Érdekes a PR-szakma megitélése az újságirók, a szakma oldaláról. A sajtó képviselői nem tartják relevánsnak a PR-esek szerepét, hiranyagot inkább online és a hirügynökségektől várnak. Igy van még mit ledolgoznunk a hátrányunkból, ami nemcsak a nyugati országokkal, de saját magunkkal szemben is fennáll. Hiszen a PR nem is szólhat másról, mint bizalomépitésről, ami saját magunknál, a szakmánál kezdődik.