A hétvégén volt a cserkészek legnagyobb megmozdulása, a Cserkésznap. 2ooo ember sereglett össze, köztük 2oo cserkész szorgos munkája egy napra magyar faluvá varázsolta a németek kulturparkját. Volt itt minden: kaja, pia, népitánc. Vasárnap lévén misével és istentisztelettel kezdődött a program, ahogyan egy rendes faluhoz illik. Az áhitat után jött a vigadalom.
A látogatók többsége a finom ételek miatt jön ide. Volt itt frissen sütött lángos és kürtöskalács, flekkensütés, cipóban gulyásleves, töltött káposzta, csirkepaprikás. A Pesti Kávézóban krémest, dobostortát és egyéb finomságokat ehettünk, no meg csapolt sört és más nedüket ihattunk. A park végében izgalmas focimérkőzés volt, ahogyan egy vasárnap délutáni magyar faluban szokás.
A hangulatról profi "cigányzenekar", Lagzi Lajcsi nyomdokaiba lépő lakodalmas páros és egy harmónikás gondoskodott, egyszerre három helyszinen. A gyerekeknek volt játszótér, ügyességi játékok. A felnőtteknek kirakodóvásár magyaros szuvenirokkal, ruhákkal, könyvekkel. Angol-amerikai szót alig, inkább magyar beszédet lehetett itt hallani. A nap végén a domboldalban rögtönzött szabadtéri szinházban és szinpadon a helyi Regös Néptáncegyüttes adott szines, látványos programot.
Jómagam a rendezvény hivatalos fotósa voltam. Ezért a sok kép itt is. Jó volt egy napra "hazamenni". A "falusiakról" elmondható, hogy amerikaiak mosolyukban, magyarok a háziasságukban. Mint egy magyar faluban, itt is nagyjából mindenki ismer mindenkit. Lehet tudni a helyi pletykákat, viszont a pletykálkodók sokszor nem rosszindulatból, hanem a segités vágyával beszélik ki a másikat, s valóban segitenek is egymásnak. Enélkül nem lettünk volna ennyien ezen a napon sem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése