2012. szeptember 12., szerda

Soccer mom



 
Sarah Palint, a korábbi amerikai alelnök-jelöltet csúfolták soccer mom-nak, vagyis focista anyukának. Neki ha jól emlékszem 5 gyereke volt, s bár saját karrierjét is épitette, azért a hétköznapjait meghatározta, hogy a gyerkeit iskolába, edzésre, különórára vigye.

Egy ideje én is soccer mom vagyok. Azt már emlitettem, hogy a vendéglátó családom négy gyereke közül leginkább a két kisebbikkel vagyok jóban. Mivel a két szülő nem tud négyfelé szakadni, igy a gyerekek logisztikai mozgatásába néha én is bekapcsolódok.

Három hete kezdődött el az iskola, s mivel az apa és anya is dolgoznak, igy a két kicsit gyakran én inditom reggel suliba. Normál esetben iskolbusz viszi őket, viszont az év elején kimaradtak a gyerkőcök a buszos menetrendből, igy átvettem az iskolabusz szerepét: én voltam a "Krisztibusz", legalábbis napi egy-két gyereknek. A legkisebbik leánynak meg is tanitottam a Kispál nótáját "Emese most már indul a buszod".

A focista anyukának a fociból is kijutott. A legkisebbik legény épp az idén kezdte el a fociedzéseket, amerikai fociban (ami nem a soccer hanem a football). A gyerkőcöt vittem már edzésre, sőt többször szállitottam az iskolába az otthon felejtett focifelszerelést.

A legújabb anyukás programom a beteg gyerekek ápolása. A nyárból lassan őszre fordul az idő, s az időjárásváltozást nem mindig tudják a kicsik lekövetni. Folyó orrok, tüsszögés, kaparó torok - Kriszti jön, teát főz, mézet és gyógyszert adagol.

A héten reggelente leckekészités a feladatom, közösen Enesével. Emelt szintű osztályba került, jóval több a házi a megszokottnál, s  ő még nem tudja jól adagolni a tanulási időt. Igy van, hogy reggel ő ébreszt, s miközben reggeli és ebéd készül általam, ő megcsinálja az elmaradt feladatot.

A szülőknek fel is tettem a nagy kérdést: tudatosan fárasztják a gyerkőcöket (s ezáltal engem:) ennyi iskolai feladattal (sport, zeneóra, nyelvórák, tánc, cserkészet), vagy csak éppen ez általános errefelé? Az ő családjukban ez az elfogadott és elvárt, kifárasztásról szó sincs. Részemről van némi fáradás...

Zárásul két kép a tavalyi évzáróról, ahol történetesen én helyettesitettem a szülőket (megkönnyezve a kis nebulók sikerét, ballagását). A kitüntetések is mutatják, van értelme a hajtásnak.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése