Vidéken Amerikában

Mielőtt Amerikába jöttem a filmek, sztárok és hirek alapján arra számitottam, hogy itt minden hatalmas és nyüzsgő, hogy minden város felhőkarcolókból áll, s az utak megszámlálhatatlan sávjain egymást érik az autók. Immár itt élek, jártam számos államban és nagyvárosban, s megállapitottam, hogy nincs is olyan sok metropolisz... Ha megnézzük az USA térképét, az 5o állam felében nincs is igazi nagyváros, csak pár százezres városok vannak felhőkarcolók és tömeg nélkül. Az egymást érő autók képe sem igaz mindenütt: a legtöbb országúton nincsenek dugók, sőt vannak utak, ahol alig jár valaki. Akkor hol is élnek az amerikaiak?

Jelentem: az amerikaiak többsége vidéken él! Itt nem jellemző az egyközpontúság, nyomas sincs a Budapesthez hasonló koncentráltságnak. Vannak nagyvárosok és városok, meg még több kisebb település azok vonzáskörzetében. Itt minden települést városnak hivnak: town, township, city, a falu (village) szót nem ismerik. Ennek ellenére igenis sokfelé lehet barátságos falusi utcákat, elszórt tanyákat találni. A vidéki házakhoz hatalmas kert tartozik, a kertités néküli rét határait talán maga a tulajdonos sem mindig tudja. Ez a vidék azonban eltér az Európában megszokottól: a legtöbb helyen nincsenek háziállatok, s nincs zöldségeskert sem. Háziállatokat és művelt kertet a farmokon találunk. Ezeket már messziről lehet látni, legtöbbször egy magas fémtorony-szerű gabonatároló vagy tejcsarnok áll az épületek mellett. Kedvenceim a piros szinű csűrök a toronnyal, hasonló látható a képen fent.

A múlt héten egy csodás vidéki tanyán, farmon jártam. Itt nemzedékek óta művelik a földet, vagyis ez nem egy tipikus vidéki ház, hanem egy valóban működő farm. A tulajdonosok pár évtizede a nehéz földműves munka helyett fenyőfákat kezdtek ültetni, s karácsonyfaként árulni. A gazdasszony kis üzletet nyitott, ahol eleinte ajándékokat, később kézműves bútorokat árusitott, majd ez kiegészült egy kis üditővel és szendviccsel. Ma a környék legkedveltebb éttermét találjuk itt, ahol ebédidőben majd egy órát kell szabad asztalra várni, ám a várakozás sem telik tétlenül, hiszen be sem tudjuk járni a régi csűrben kialakitott háromszintes üzletet. A neve is találó: Pine Tree Barn, vagyis Fenyőfa Csűr.

Az étterem által kinált frissen készült finomságokról nem is beszélek. Messziről hiresek a leveseik (pedig Amerikában nem szokás levest enni), s a citromos muffinjuk.

Valami hasonlóról álmodnék én is... Étterem, ajándékbolt, egész évben karácsonyi hangulat. A vendégházunk sem csak szálláshelynek készült, vannak karácsonyfa-fenyőink és számtalan üzleti ötletünk nekünk is...

A farmélményem után még egy vidéki megjegyzés. Több magazin is rangsorolja a legélhetőbb vidéki városokat. Értékelik, hogy mennyire olcsó egyes helyeken az élet, a gyerekek iskoláztatása, mennyiért lehet házat venni, s hogy milyen kereseti lehetőségek és munkák várnak a betelepülőkre. Több ilyen rangsorról is olvastam mostanában, s nagy meglepetésemre több ohiói városka is szerepel a legjobbak között! A Money magazinban harmadik helyen szerepelt Solon, épp a szomszédos városunk! A Forbes magazin top 1o listáján három ohiói település is szerepel, sőt a listavezető Sandunsky egy órányira van Clevelandtől az Erie-tó partján! Szóval jó itt élni. Jó vidéken élni. A mellékelt szines őszi kép pedig valóban ilyen, vagy még szebb élőben!