Félév vége, nyár eleje

Úton vagyok, félúton. Lezártam a második félévet, nem is akárhogyan. Csupa A-t kaptam, ami 94 százalék fölötti teljesítményt jelent. Hú, kemény időszak volt, szünetmentes határidőkkel. Az olvasnivalót mindenhová magammal vittem, idehaza meg a számítógép billentyűzetét nem a blogbejegyzéseimmel, hanem a számtalan beadnivalóval gyötörtem.

Tanultam média jogot, a végére egész jól belejöttem. Az egyik fejezet anyagát én adtam elő, két jogi esetre is írtam megoldást, no meg persze vizsgateszteket. A jogról továbbra is ugyanaz a véleményem: minden igaz, s annak az ellentetje is. Főként igaz ez az amerikai jogra, ahol az 5o államban eltérhetnek a szabályozások, s jogi esettől, bírótól függ a döntés.

Volt kutatási órám, egy szakdolgozatnyi irományt gyártottam hozzá. Ennyi szakcikket még sosem olvastam (persze a kötelező könyv-olvasmányok mellett), no meg statisztikai elemzéseket végeztünk a gyorstalpaló órám keretében. A tanárom eszméletlen agy: az elmúlt 5o-6o év tudományos kutatása, médiatörténése évre pontosan a fejében van, s mindezt sziporkázó (és számomra gyakran érthetetlen) humorral adja elő.

A PR-órám a nagy kedvenc. A tanárunk a sivár előadások és sok tankönyv helyett valós történéseken keresztül tanított: cégvezetőket hívott meg előadni, minket pedig egy projekt keretében működő szervezetekhez, konkrét kommunikációs feladatra küldött ki. Így keveredtem én a clevelandi filmfesztivál szervezői és kulisszái közé. A tanárom fő jelszava: a kevesebb néha több (ezzel én is maximálisan egyetértek), keveset mond, de azt komolyan kell venni és alkalmazni.

Félút, legalábbis az én fejemben. Elvileg 5 féléves a képzésem. Ha összehúzom magam jövő ilyenkor már a végzésre készülhetek. De ehhez továbbra sem lazíthatok: épp egy nyári órát nyomok, s az őszi, jövő tavaszi félév sem lesz gyerekjáték, szakdolgozatírással, záróvizsgával...

A hétvégén van az itteni diplomaosztó (commencement, graduation). Az időjárás nem kedvez a graduálóknak, folyamatosan esik az eső. Így a szép zöld park helyett egy sátorban kerül megrendezésre az ünnepség. A lényeg, hogy jövőre nekem süssön a nap, s legyen aki velem ünnepel!