Fény és árnyék. Fekete és fehér. Valahogy a mostani mindennapjaim is igy váltakoznak. Egyik nap még kecsegtető ajánlatok és ötletek, másnap elutasitás, vagy éppen elbizonytalanodás.
Viz. Vizpart.
Nem sok időm van mostanában magamra, feltöltődésre, lelassulásra. Viszont ha mégis lopok magamnak egy kis időt, akkor keresek valami vizfelületet magamnak. A viz megnyugtat, kimossa a gondolatokat a fejemből és új energiákat hoz felém.
Az egyetem és a munkahelyem közelében vannak kisebb tavak. Aktuális kedvencem a Horseshoe Lake, aminek a neve is mutatja: patkó alakú a tó, közepén kis félszigettel. A tavat ha kedvem tartja körbegyalogolom, vagy csak ülök a partján és élvezem a kilátást.
A tavakon kivül szinte bárhol találunk kisebb-nagyobb patakokat. Lakhelyemhez a legközelebbi a Tinkers Creek. Sziklás szurdokvölgye, gyorsan habzó vize sokszor sétára csábit.
S ott vannak a nagyobb vizek, a Cuyahoga folyó, ami Clevelandet észak-déli irányban szeli ketté. Ennek a partján már sokat túráztam már gyalogosan vagy biciklivel. A Rocky River folyón (igen, nemcsak a neve miatt sziklás, valóban óriási sziklafalak vannak a partján) pedig a múlt héten kajakoztam! Ott készült a fenti kép is.
A legnagyobb itteni vizünk az Erie-tó. Hatalmas vizfelülete riasztott a tavalyi zord télen, mikor teljesen jégtáblává fagyott, ám kirándulásra csábit most nyáron, mikor ragyog a nap, s hajóra szálunk a következő hétvégén.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése