Az író talán saját anya-kapcsolatát jeleníti meg a könyvben, melyben a 37 éves, válófélben lévő főhős maga meséli el a történetet. Anyja rákos beteg, s búcsúzik az élettől, a fiú a négy fia közül a második, a se nem kicsi, se nem nagy középső.
A hűvös északi tájra látogatunk, ahol Oslo egyik kerületében élnek. A másik fontos helyszín egy dániai, jütlandi nyaralófalu, itt töltötte a család a nyarakat, s ide tér vissza az anya búcsút venni. Fia követi, talán nem is tudja, hogy miért. Anyja vagy a saját állapota miatt. Külön-külön élik meg az ittlétet, mindkettejükben felrémlenek a múlt emlékei.
Olyan, mintha semmi nem történne a regény idején, hiszen a legtöbb történés a múltban zajlik. Az iskolában, az első munkahelyen a gyárban, az első barátnők mellett, az első önálló albérletben. Ezek a múltbeli történetek hozzák közel a család életét, a 6o-7o-es éveket, majd a rendszerváltozást, 1989-et. A történet utolsó éve ez, egy kicsit befejezetlenül marad a regény, nyitva hagyva sok kérdést.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése