A könyv nyelvezete nagyon egyszerű, akár egy mese, amit a legkisebb gyermek is megérthet. Elbeszélő előadásmódja a 19. századi Perzsiát hozza elénk. Itt még a sah, a király uralkodik, s az ország eléggé középkori viszonyok között van. A sah nem tanult, nem utazott, ezért a kormányzásban a sokat tapasztalt vezír segíti. Vele szemben viszont a sah anyja és annak tanácsadója áll. Míg a vezír a fejlődést és a nyugatiasodást támogatja, a sah anyja összeesküvést sejt és inkább a külföldiekkel paktál le.
Perzsia a britek és az oroszok harapófogójába kerül. Mindkét országnak komoly érdeke fűződik ehhez a vidékhez: a britek Indiában vetették meg a lábukat, az oroszok Afganisztán és Azerbajdzsán felé hódítottak maguknak egy részt Perzsián belül. A két nyugati ország azonban a hódiítás mellett fejlődést is hoz: vasútat és távíró hálózatot építenek.
Az önálló döntésre képtelen sah a tanácsadói bűvöletében él. Viszont eljön az idő, amikor már neki kell döntenie. Tiltakozások, tüntetések lesznek, az emberek bírákat, parlamentet és alkotmányt követelnek. Végül el is jön az idő, hogy a királyság demokráciává váljon. Ám ez az átalakulás nem erőszakmentes.
A könyv a mesék világából indul és vezet a modern kori ország történelmébe. Szereplői háremhölgyek, udvaroncok, valamint diplomaták és üzletemberek. Keveredik itt az egzotikus kelet és a feljett nyugat világa.
Az író Iránban született, de onnét elmenekült és Hollandiában telepedett le. Itt írta ezt a regényét is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése