Chianti szerzeményeinkkel
Ezekből az alapanyagokból könnyed, izletes ételek készithetőek. Itteni találmány a pasta, vagyis a főtt tészta, amit ezerféle változatban készitenek el. Az olaszok nem főzik teljesen puhára a tésztát, inkább még roppanósan hagyják. A tésztára a szezonnak és a helynek megfelelő ragukat, öntetteket öntenek.
Pékség, Szent Ferenc kenyérnek nevezik a töltött kalácsot
Igy ettünk Assisiben az Umbirában honos szarvasgombás spagettit, a tengernél pedig tenger gyümölcsei tésztát. A pizzát itt vékony tésztával készitik, s paradicsomöntet helyett valódi paradicsom és annak a leve van rajta. Nem sajnálják róla a helyi csipős, pepperonis szalámit, a prosciutto sonkát. Ja, s a tésztát itt előételnek eszik.
Ezt követi a húsos főétel. Egész héten nem ettünk csirkét, hiszen ha itt vagyunk, akkor a helyiek által kedvelt marhasteaket ettük, valamint grillen készitett fehérkolbászt, rozmaringosan puhára sült malachúst és disznóbordát. A tengernél szigorúan vizi állatokat fogyasztottunk. Halat, rákot, kagylót, polipot. Sült és főtt formában, rizottóhoz, tésztához keverve, vagy chips-ként elrágcsálva.
Reggeli a szabadban
Ne feledkezzünk meg az itteni italkoról sem. Toszkána közepén van a chianti bortermő vidéke, na itt sikerült jól bevásárolnunk. Egy aranyos olasz fiúcska, aki pár szót még magyarul is tudott, kóstoltatta végig velünk a kinálatot. Megtudtuk tőle, hogy a Chianti Classico névre hallgató bor terem az eredeti chianti dombok között, a sima chianti nevű palackokat más olasz vidéken töltik meg.
A chianti testes, sötétvörös, száraz bor, nagyon szerettük. Ennek a lazább változatából csinálnak rozét, de ez a rozé a mienktől eltérő, hiszen áttetsző rózsaszin helyett sötét barnás-rózsaszin konyakszine van, s jóval erősebb is. Édes bort aszúszemekből csinálnak, ez nagyon hasonlit a mi tokaji szamorodninkra, de a szine sötétebb. Fehérboraik könnyedek, selymesek.
A borok mellett szőlőből készül az itteni pálinka, a grappa. A mi pálinkánknál kisebb az alkolholtartalma (42 százalék), de még elég erős ahhoz, hogy kiüssön.
Limoncello a citrom héjából készült likőr. Amolyan édes női ital. Ezt délen készitik, ahol a sok citrom terem.
Első estéink termése: Chianti Classico, fehér chardoney és rozé
Az ételekhez helyi ásványvizeket ittunk, szigorúan üvegpalackba zárva. A legjobb vizeket az Alpok gleccsereiből hozzák, ezek tényleg frissitenek.
Aztán nehogy elfeledkezzek a fagyiról, amit itt gelato-nak hivnak. Fagyit szinte minden nap kötelezően ettünk. A cukrászdákban (gelateria) szó szerint hegyekben áll a frissen, házilag készitett jeges finomság, ami itt valóban pisztáciából, citromból, málnából készül, s a szine is valódi. Firenzében épp a város legjobb fagyizójában sikerült kézműves fagyit enni. Az étcsokis chilis csipett, de akkor is jó volt.
Tengeri falatok
Kávét általában munkában iszom, itt viszont ebéd után volt kötelező szertartás. Az olaszok cappuchino-t reggelire isszák, igy ebédkor már ciki ezt kérni. Ehelyett a machiato-t rendeltem, ami espresso kicsi tejhabbal. Az itteni kávék valamiért erősebbek, s nagyon feketék. S nagyon finomak...
Hangulatos kávézó Assisiben: hátul a boltozat mögött belső udvar
Biztos ami biztos, hoztunk haza kinti száraztésztát, olivaolajat, fűszereket, grappát, borokat. Hogy még egy ideig kitartsok az olasz iz a szánkban...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése