Toszkána hallatán először nem a gazdag városok és épületek jutnak eszembe, hanem a vidéki táj, a szántóföldek, elszórt fák és fasorok.
Tobzódnak itt a szinek, hiszen a fák zöldje mellett sárgállik a levágott kalász, van, ahol a napraforgók festik aranyra a dombot, van ahol piros pipacsok hajladoznak.
Mindenütt művelt táj, szőlőskertek, olajfaligetek, kaszálók. Szélükön ciprusok és cédrusfák, örökzöld fenyőfélék, lombhullatók. A házak és települések a dombokon vannak "szétszórva" érdekes foltként szinesitve tovább a tájat.
Mi bejártuk a hires Chianti bor vidékét. Ez a rész Sienatól északra terül el, Firenze alatt. Itt jókora dombokon termelik a hires vörösbort.
Betértünk a régió központjába is, Castellino di Chianti-ba, ahol egy kedves olasz fiúcska rögtönzött nekünk borkóstolót. A borokról és egyéb étkekről majd máskor számolok be. Addig meséljenek a képek.
Ha megtetszett a toszkán vidék, nézzük meg a Napsütéses Toszkána cimű filmet. Ez valós elemeket dolgoz fel, könyvben is olvastam, kiváló regény, s a filmet ezen a tájon forgatták.
Közösségi komposztforgatás és növényültetés
-
Nem terveztem erről bejegyzést írni, de mivel úgyis annyi szabadidőm van,
miért ne mesélhetnék erről is kicsit részletesebben itt a blogon? Viccelek,
mosta...
4 napja
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése