2011. március 29., kedd

Kosármeccs

A hétvégén volt egy előre nem tervezett programom: kaptam két jegyet a Cleveland-Atlanta kosármeccsre. A jegyek gazdája (a házigazda családom) nem tudott elmenni, így hogy ne vesszen kárba a borsos árú esemény, az éppen Clevelandben tartózkodó budapesti jóbarátommal, Ibivel elmentünk a meccsre.

Egyikünk sem ért túl sokat a sporthoz, magunktól biztosan nem váltunk jegyet a meccsre, pláne nem a hatodik sorba, közvetlenül a kosárpalánk mellé. Viszont jó móka volt egy nagyon amerikai eseményen részt venni. Clevelandben a belvárosban található Quicken Loans Arena-ban volt a meccs, a környező utcákból érkező autós forgalmat, s az úton áthaladó gyalogosokat erre kijelölt emberek irányították. A beléptetés itt is biztonsági szenzoros kapukon, s táskaellenőrzést követően történik. Nem tudnám megmondani hány ezren voltunk, nagyjából a Budapest Sportaréna méretű csarnokot kell elképzelni.


A Cleveland legendásan híres Cavaliers csapata nem tett ki magáért: bár otthoni terepen játszottak, a kezdetektől az ellenfél Atlanta vezetett. Úgy, hogy egy darab szurkolója nem volt az ellenfélnek. A kétméteres óriásjátékosok között alig volt fehér játékos, azok közül is az egyik magyar néven futott, Harangody.

Nem is annyira a játék, inkább a körülötte való felhajtás, a szünetekben bejátszott reklámfilmek, s a helyszínen rögtönzött nyereményjátékok tették érdekessé a meccset. Kicsit olyan volt, mint a Superbowl (az amerikai focibajnokság döntője, erről is írtam már): inkább a szórakoztatás, a reklámok voltak főszerepben, s nem a sport.

Az átlag amerikai néző a csapat színeiben, pólójában, sapkájában érkezik az eseményre, a meccs alatt sört iszik, mogyorót majszol, vagy éppen egy komplett burger menüt lapátol be magába. Mi átlagos hétvégi ötlözékünkben ültünk, az elején figyeltünk, fotóztunk, aztán a játék lankadásával inkább egymással társalogtunk. A játék szünetében mazsorettek, pompomlányok, táncos gyerkőcök vették át a pályát, s adtak műsort. A reklámpólóba öltöztetett gyerkőcök, a csarnokban körbefutó szlogenek, az óriáskivetítőn bejátszott filmek mind a szponzorokat, s hírdetőket kívánták népszerűsíteni, nagyon direkt és amerikai módon.


Érdekes este volt: a 48 perces játékidőből lett 2,5 órás esemény. Szakmai szemmel nézve egy profin megszervezett, működtetett programban volt részem, privát véleményem, hogy legközelebb inkább más progit választok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése