Kakukktojás

Egy ideje nem vagyok a helyemen.
Van, aki szerint nem illek a munkakörnyezetembe.
Van, aki szerint nem illek Magyarországra. (Ez jó furán hangzik nemcsak tartalmilag, de nyelvtanilag is.)
Van, aki egyenesen forradalmárnak tart.
Szerintem "csak" kakukktojás vagyok.

Kakukktojás voltam Amerikában magyarként. Kakukktojás vagyok Amerikából hazatérve Magyarországon. Kakukktojás vagyok vállalkozó-szabadúszóként az alkalmazotti léthez szokott országban.

Kakukktojás vagyok nemzetközi tapasztalatokkal és külföldi nyelvek ismeretével a magyar viszonyokban. Kakukktojás vagyok az innovatív, kreatív gondolkodásmódommal, és azzal, hogy a kreativitást képes vagyok a gondolatok síkjáról átvinni a gyakorlatba, megvalósítani. Kakukktojás vagyok, mert nemcsak beszélek, hanem meg is csinálom, amit mondok, vagy ígérek, illetve nem ígérek, hanem megvalósítok, teszek.

Van mikor kakukktojás vagyok szingliként (inkább átmeneti egyedülállóként) a sokgyerekes családos barátok között. Kakukktojás vagyok falusiként a fővárosban. Kakukktojás vagyok protestáns reformátusként a katolikus többségű munkahelyen és ösztöndíj-szervezetnél.

Kakukktojás vagyok 3o-asként a tizen- és huszonéves ösztöndíjas diákok között, máskor meg fiatal vagyok a tudós, érett, értelmiségiek társaságában. Szegény vagyok a gazdagok között, mikor külföldön, vagy az ország nyugati felében, a város budai oldalán járok, s gazdag vagyok a szegények között, mikor hazatérek szülőföldemre, a keleti országhatárhoz. Ja, s kakukktojás vagyok nőként egy férfiak uralta és vezette világban, országban, munkahelyen...

Kakukktojás vagyok, forradalmár, úttörő, pioneer. Tudom, most már biztosan.
Kisebbségi lét ez a tömegek uralta őrületben és buta világban.
De hol tudom ezt a képességemet kibontakoztatni?
Hol tudok forradalmat csinálni?

Hát forradalmat nem egyedül szoktak csinálni, hanem követőkkel. Akik előre viszik az ügyet, legyen az munkahely, önkéntes tevékenység vagy család. A követők egyelőre hiányoznak, vagy elhanyagolható számban vannak. Így én leszek inkább követője másoknak, akik vezetnek, előre visznek. Mert követők nélkül nem jó forradalmárnak lenni. Őrültnek néznek és felkoncolnak. Ahogy most is éppen. De nem hagyom magam. Forradalmárból visszamegyek kakukktojásba, s még az is lehet, hogy látszólagosan átszínezem a tojás színét.

"Bekötött szemmel megyünk át a jelenen." (Milan Kundera)