Születésnapomra

Télen születtem, téli gyerekként a naptáramban egymást érik az ünnepek. Kezdődik a karácsonnyal (meg egy kis István-Éva-János-nappal), aztán folytatódik Szilveszter-Újévvel. S már itt is vagyuk februárban, melynek épp a 3.napján van a én külön bejáratú ünnepem: a születésnapom.

Születésnapomat nem szeretem tortával, gyertyával, lufikkal és nagy társasággal ünnepelni. Ajándék és parti helyett inkább beszélgetést, találkozást, személyes odafigyelést kértem és kérek. 

Idén a következő ajándékokat kaptam:
- napfelkelte fénye reggel és napsütés napközben
- home office, otthonról dolgozás a nagy napon
- ebéd és ajándék virág egy kedves baráttól, mentortól
- mozi egy másik jóbaráttal (A mindenség elmélete - majd írok a filmről is külön bejegyzésben)
- vasárnapi ebéd és sütis-virágos köszöntés a budapesti családomnál
- anyukám házi diótortája házhoz szállítva
- skype-hívás Amerikában élő "ikertestvéremmel", akivel egy éveben, napon órában születtünk, de más városban és más anyától
- virtuális képeslap és köszönet példaképemtől, az ösztöndíjprogramunk alapítójától
- francia halandzsa-csevej a 4 éves unokahúgommal,aki még levegőt se vett a telefonálás közben
- tüzijátékos csokitorta a főnökömtől és az irodában tartózkodó kollégáktól
- "dugi-csokitartalék" kedves aszisztens kolléganőmtől
- virághagymák és testet-lelket melengető nedü Keszthely-Hévízről
- Krisztike keresztlányon telefonhívása és kérdése, hogy "Akkor te most hány éves vagy, keresztanya?" (a választ itt és most nem fogom elárulni:-)
- Balázs keresztfiam kijelentése, miszerint ő engem akar a saját gyerekei keresztanyjának választani (hát, unoka-keresztgyerekeket így egyelőre még nem szeretnék...)
- számos sms közeli barátoktól
- több mint 1oo Facebook jókívánság a nem túl közeli barátoktól
- három virtuális asztronauta kolléga zenés jókívánsága (lsd. link itt)
...

Zárásul legyen itt pár mondat anyukámtól, akitől az alábbi sorokat kaptam köszöntésként:
"Reggel születtél! Boldogok voltunk, amikor  világrajóttél. Apu a fatelepről begyalogolt, mert a mentő  vitt be, ő pedig  dolgozott! Sírtam , amikor nem engedtek haza a kórházból, mivel besárgultál. Nagyapa hozta be a nagy plédet, amibe becsomagolunk majd, ő is biztatott , hogy ez nem nagy baj! Apu fürösztött meg elsőként, mert én féltem, de azóta is emlegeti. Nagyon jó gyerek voltál, túl lelkes, szófogadó."

Élni jó! Viva la vida! (Frida Kahlo)

p.s. Az illusztráción látható tulipánok színe teljesen megegyezik a kapott virágjaim színével. A pink az új piros. Aszem lecserélem a karácsonyi piros dekort rózsaszínre. Végülis a következő ünnep Valentin-nap lesz!