2011. december 25., vasárnap

Boston

 A hazavezető utam idén Bostonon át vezetett. Clevelandből egy reggeli géppel indultam, majd több mint 8 órám volt az átszállásra a bostoni reptéren. Kint ragyogó napsütés, bent levegőtlen zárt terminál - hát itt aztán nem maradok! Na igen, indulnék én várost nézni, sétálni, friss levegőt szívni, viszont a csomagomtól nem tudok megszabadulni. A szigorú reptérbiztonsági előírásoknak köszönhetően nincs csomagmegőrző, így a jókora kézipoggyászommal a hátamon indulok neki a városnak.

Boston kisváros, jól szervezett tömegközlekedéssel. A reptéri buszról a metróra szállok, néhány megálló és a belvárosban szállok ki. A metró épülete a város legrégibb épülete 1713-ból a régi országház (Old State House). Boston egyébként az USA legrégibb városa, innen indult az ország meghódítása, innen indultak az angolok elleni harcok, szóval jelentős szerepet játszott az amerikai történelemben. A belvárost átszelő Freedom Trail ezeket a jelentős történelmi helyszíneket köti össze. A járdán egy vékony burkolatjelzés (hasonlóan a berlini Falhoz) jelzi az ösvényt. A felhőkarcolók által uralt terecske közepén egy régi épület, összes ablakában karácsonyi koszorúk. Mögötte a Fanemil Hall, a vásárcsarnok. Oldalában hangulatos üzletek és kávézók, mellette sétálóutca, melynek végén hatalmas karácsonyfa áll. Innen már csak pár perc és a kikötőbe (Seaport) érek. Hangulatos, régi kocsmák, éttermek, a mólónál kikötött kishajók, némelyiken laknak is. Innen indulnak a kirándulóhajók a közeli szigetekre (a gépről láttam is a sok apró szigetet, s több világítótorony is van a közelben). A kikötőben van az Aquarium, s több múzeum is, amelyekbe majd legközelebb látogatok el (Museum of Fine Arts, Institute of Contemporary Arts). Lassan besötétedik, s én is nehezen cipelem már a holmimat, így ideje visszaindulnom. Nem sok időm volt erre a városra, többet majd jövő tavasszal látok belőle, ha minden jól megy.
Egyébként nagyon élhető, vidékies városka. Nincs hatalmas tömeg, nyomasztó zsúfoltság. Fentről a repülőgépről nagyon kedves tengerparti házakat, vidékies városképet láttam. Persze ez nem a legolcsóbb környék, Boston és Massachusetts állam a legdrágább amerikai környékeknek számít. Ahogyan az állam beceneve is jelzi, ez Amerika Lelke, Spirit of America.

Ami most kimaradt, az a közeli Cambridge városában a Harvard egyetem. Hihetetlen, de a város alapítása utáni évben már megalapították ezt a patináns iskolát. Az útikönyvek alapján érdekesnek tűnik az Afro-Amerikai Történelmi Múzeum is. S persze maradtak még hatalmas parkok (Boston Common), emlékművek, templomok... Majd legközelebb.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése