2011. december 15., csütörtök

A vezető ha nem bennfentes

Egy igazán érdekes és tanulságos könyvet olvastam (a kötelező egyetemi irodalmat kiegészitve). A Harvard Business School dékánja az egyik szerző, hosszas kutatásának eredményeit összegzi a könyvben. Azt vizsgálta, hogy a 2o. század vállalatvezetői milyen háttérből érkeztek és az mennyiben befolyásolta a boldogulásukat, az előrejutásukat a ranglétrán.

Kis amerikai vállalattörténet a könyv. Választ ad sok ma létező vezetői mintára, hagyományra. Igen, a cégvezetők klasszikusan fehér férfiak, ők voltak akik először meghóditották ezt a kontinenst, városokat és vállalatokat hoztak létre. Viszont a fehér férfiak körében is meghatározó, hogy milyen vallásúak, milyen családból jönnek, hol születtek és milyen tanulmányokat folytattak.

A legsikeresebbek a protestáns vallásúak, őket követik a katolikusok és zsidók. A protestánsok leginkább a keleti parton hóditanak, a katolikusoknak több lehetősége van nyugaton és délen. A keresztények inkább megbizott vállalatvezetők, mig a zsidók cégalapitóként vesznek részt az üzletben.
A legelső vezetőknek nem volt szükségük divatos egyetemi oklevélre, viszont a 2o.század elejétől kezdett néhány iskola presztizsértékűvé válni. A Yale a protestáns oktatás fellegvára, a Harvard pedig az üzleti képzés top iskolája, ők kezdték az MBA-képzést is. Az üzleti élet vezetői jóval képzettebbek mint az átlag lakosok, a mesterdiploma és MBA szinte kötelező.
A születési hely még egy érdekes tényező. Az USA-n belül születettek közül a keleti parti lakosok a legsikeresebbek, nem véletlen, hiszen New York és vonzáskörzete a legfontosabb üzleti központ, itt szinte az anyatejjel szivták magukba a tudást a jó helyre született gyerekek. A Középnyugaton (Midwest) inkább a termelő, ipari üzemek hóditanak, itt lett sikeres Rockefeller is. A nyugati parton viszont sikerre számithatnak az újonnan jöttek: ezt a régiót népesitették be a legutójára, igy terem lehetőség az új generációknak, a külföldieknek is, s itt a leggyakoribb az új cégek alapitása is.
A külföldről érkezőknek meg kellett küzdeni az előrejutásért. Legtöbbször az első generáció nem is ért el vezetői tiszteket, viszont a gyerekeik annál inkább. A külföldiek leginkább a saját egyházukon és kis-közösségükön belül alapitottak cégeket, s ott boldogultak. Például a magyarok legendásan sikeresek voltak Hollywoodban a filmgyártásban.
A nők is nehezebben érvényesültek (erről már jónéhány bejegyzésemben irtam. A feketék viszont már a század elejétől alapitottak vállalatokat, bár arányaiban kisebb számban, s korlátozott területen. Ők főként a könyv- és lapkiadásban, a fekete közösségnek gyártott termékek (kozmetikumok, élelmiszer) hóditottak. A feketéknek az érvényesülésért a déli, tradicionálisan rabszolgatartó-államokat elhagyva az északi, iparosodott államokba kellett menniük.
S mit hoz a jövő? Vigyázat, a nők egyre inkább teret nyernek, a felsőoktatásban már maguk mögött hagyták a férfiakat, s lassan a vezetésbe is bekúsznak. A szinesbőrűek a 6o-as évek óta egyre sikeresebbek, óriásvállalatok élén álnak. S egy inspiráló adat számomra: az amerikai egyetemeken tanuló külföldiek sokkal sikeresebbek mint az amerikai kisebbség tagjai.
A változás tehát folyamatos, a lehetőség ott van mindenki előtt!

Mayo, Nohria, Singleton: Paths to Power. How Insiders and Outsiders Shaped Ameriacan Business Leadership. Harvard Business School Press, Boston. 2oo6.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése