2011. január 20., csütörtök

Kicsikocsi macerái

Már rég írtam az autókámról, pedig írnivalóról gondoskodott az elmúlt hónapokban is. Lássuk, mik az első hónapok tapasztalatai.

Motorikusan minden rendben van vele, még sehol sem hagyott cserben. Jutalmul kapott is most új olajat, olajcserére vittem a kicsikét.

Viszont a motorját leszámítva folyamatosan jelentkeznek a kisebb nagyobb hibái, hiányosságai. Lássuk mik ezek.
  1. Az első tankoláskor kiderült, hogy nem tudom kinyitni a tanksapkát. Mivel a tanksapkát nyitó huzal totál berozsdált, nekem meg egy csepp üzemanyagom se volt, így drasztikus módszerekhez folyamodva feltörtük a saját autóm saját tanksapkáját. A módszer hátránya, hogy azonnal orvosoltuk ugyan a problémát, megtankoltam a kicsikét, viszont visszazárni nem lehet a fedelet. De a magyar leleményességnek nincs határa: a világoskék karosszériához kék ragtapaszt kapott, most az tartja, zárja. Nem kis feltűnést keltek így az utakon.
  2. A másik zárhiba a csomagtartónál jeletkezett. Kiszámíthatatlan módon hol nyílik, hol meg nem. Leginkább nem. Így átszoktam az ülésre pakolásra. Kivéve ha épp a csomagtérben ragadt valami, akkor nem marad más, mint a hátsó ülésen keresztül előre menekíteni a csomagtartó tartalmát. Jó móka egy kétajtós járgánynál...
  3. Maradjunk a külsőségeknél. A szélvédő még szeptemberben kapott két kőfelverődést. Komolyan mondom, otthon éveket jártam autóval, egyszer nem történt hasonló, itt meg az első hónapban kétszer is. Mi az oka? Nem tudom. De az biztos, hogyha terepjáróval járnék, pár szinttel magasabban, kevésbé érnének el a kósza kövek.
  4. Lássuk a kényelmi elemeket. Nyáron a hűtés tökéletesen működött, nem úgy a fűtés most. Mire bemelegszik a kocsi, már épp megérkezem a célhoz.
  5. A kicsikocsiban nincs CD-lejátszó, ami elég nagy hiba. Ezt már a megvételkor is tudtam, de mivel többe került volna beszereltetni, mint maga az egész autó, maradtam a kazettás-rádiós megoldásnál. A rádióadókat mostanra untam meg, kazettám meg nincs, így egyéb megoldásokhoz kellett folyamodnom, hogy zenét hallgathassak. Vannak trükkös átalakító eszközök, amik USB-ről, MP3-lejátszóról (amim ugye nincs) viszik át a zenét a hangszórókra. Így plussz 2-3 eszközzel, dróttal már közelebb is vagyok az áhított célhoz, a zenehallgatáshoz. Csak amíg a zenét dugom be a szivargyújtóba, a GPS nem működik. Most szórakozok vagy közlekedek? - jön a kérdés. Én a kettőt egyszerre szeretném...
  6. A tél legnagyobb macerája, hogy az autókának nincs helye. Az utcán nem lehet parkolni, mert ott hótoló jár, s ha mázlim van, "csak" a sheriff szólít fel odébbállásra, ha nincs mázlim már el is vontatták a kicsit. A garázsbejáróba nem tudok beállni, mert ott meg állandó a forgalom a háziak részéről. Megoldás? Talán, ha a hátamra venném, vagy felvinném a padlásra.
Hát ennyi fért a kicsikocsiról szóló bejegyzésembe. Remélem, több meglepetést már nem tartogat. Jó lenne kímélnie az idegeimet, meg a pénztárcámat. Azt hiszem, visszasírom még a cégautós "gondtalan" éveket.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése