Kicsinek maradni?

A legtöbben azt hiszik, hogy a nagy, a sok, a luxus a jó. De mi a helyzet a kicsivel, a kevéssel, az egyszerűvel? Mi van akkor, ha egy cég a folyamatos növekedés helyett beéri kevesebbel, s a terjeszkedés helyett megmarad "jelentéktelennek"? Vezethet ez sikerhez?

Bo Burlingham: Small Giants  (Apró óriások) című könyve ezt a dilemmát járja körül. Olyan vállalatokat választott ki, melyek ahelyett, hogy hatalmasra nőttek volna, ragaszkodtak az eredeti céljukhoz, a minőséghez, s megmaradtak egy alacsonyabb szinten. Ennek ellenére egyedülálló termékeket és szolgáltatásokat nyújtanak és a dogozóikra rendkívül figyelnek.

A könyv amerikai, a céges példák is. Van köztük sörfőzde, new yorki raktárház, lemezkiadó stúdió, designer, étterem, élelmiszerbolt. Közös bennük, hogy az üzleti tevékenységen túl a cégnek "lelke" van. Ez legtöbbször az alapítótól jön, amolyan elhivatottságot jelent, mely alapján autentikus, megbízható és minőségi marad a cég.

A vállalkozások legtöbbször jó kapcsolatot ápolnak a várossal, városrésszel, ahol megalakultak. Visszaadnak a közösségnek, támogatják a helyi termelőket, beszállítókat, fogyasztókat. Különösen figyelnek a munkaerőre, hogy minél tovább megtartsák őket, s ne legyen nagy a fluktuáció. A cégek többféle formában működnek, de mindenütt van valami egyedi vezetési módszertan.

Jó lenne az amerikaihoz hasonlóan magyarországi példákat is felsoroltatni. Összegyűjteni olyan vállalkozásokat, melyek mertek megmaradni kicsinek, de etikusnak és minőséginek.