A regényt valós események ihlették, amit az író kicsit átalakítva írt újra. 11 ember életét eleveníti fel, 11 emberét, akiknek elég más a háttere, viszont egy időpillanat mégis összeköti őket. Ők mindnyájan azon a Bangkokba tartó hajón utaztak, amely egy viharban balesetet szenvedett. Mindannyian meghaltak.
Az egyes fejezetek az elhunytak életét elevenítik fel. Van közöttük színész, orvos, vagy író, van aki főszerepben anya vagy lány, vagy éppen herceg. Megannyi élet, megannyi múltbéli történés. Apró és nagyobb vétkek, sorsok, melyek valamiért egyszerre hunytak ki. A thai budhista hit szerint a karma határozza meg, hogy kinek milyen sorsa van, vagy éppen mikor hal meg. A hagyomány szerint ezeknek az embereknek rossz karmája volt, mert hirtelen haltak meg. Pedig valójában épp "jókor" mentek el, szinte készen az elmúlásra.
A könyv 1954-ben jelent meg, ebbe a korba repít minket. Megismerhetjük belőle a thai vidéki és városi életet, a szegények túlélési küzdelmeit, vagy éppen a gazdagok elkényeztetett életét. Láthatjuk, hogyan választanak hivatást, milyen út vezet valakit a szerzetesi léthez vagy éppen a katonasághoz. Mindannyian másokért éltek és mások életét mentették, védték, őrizték, de a sajátjukat nem tudták megtartani. Elmondható ez a leprában szenvedő és kiközösített orvosról, az évtizedeket szolgáló katonáról, az anyáról, aki fogyatékos gyermekét nevelte egyedül, vagy éppen a lányról, aki anyját és annak követeléseit volt kénytelen elviselni. Nem akartak ők ártani másoknak, szerény életet éltek, ám valamiért mégsem volt teljes a sorsuk. Volt, akinek társ nem adatott, volt akinek az apja hiányzott, vagy éppen a pénz, a lehetőség egy jobb életre.
A thai könyvutazás már csak egy valódi thaiföldi utazással lenne teljes. Talán hamarosan ez is összejön.
Kukrit Pramoj
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése