Családfa 2

A mostani családfás bejegyzésemben anyai nagyapám családi vonaláról mesélnék. Drága nagyapám még januárban magnóra mondta nekem a régi családi titkokat. Azóta már ő is a családi történelem része, májusban búcsúztunk tőle. De hangja, történetei velünk maradnak.

Nagyapám és Rácz Boriska

Nagyapám szerint én az ő anyjára, vagyis dédanyámra hasonlítok. Az ő neve volt Rácz Borbála, Boriska, innen az oboriska név. 19o5-ben született és és 1968-ban halt meg, jóval a születésem előtt. Dédanyám egyedüli gyermek volt, s apját nem ismerte. Anyja szintén Rácz Borbála, aki később férjhez ment, de több gyereke nem lett. Dédanyám tanulatlan, egyszerű asszony volt, aki a nélkülözésben és férje korai halála után is próbálta felnevelni három fiát, köztük a legkisebbet, nagyapámat.

Rácz Boriska születési anyakönyve

Nagyapám már 10 éves korától dolgozott és besegített a családi költségvetésbe: a háború alatt vizet hordott a környéken állomásozó katonáknak és útépítőknek, napszámba járt, fát gyűjtött. A mellékelt képen nagyapám van az anyjával. Ezt a képet is nemrég fedeztük fel, látszódnak rajta a dolgos kezek és munkás lábak.

Dédapámról kevesebbet tudunk, mert korán meghalt. Ide másolom az anyakönyvi bejegyzését, 19o1-ben született, szüleinek legidősebb gyermekeként. Részt vett az első világháborúban, ahol megsérült a lába, ezért bicegett. Csizmadia volt, a 3o-as évek nélkülözésében Hamburgba ment pénzt keresni, ahol csatornát épitett. Dédapámról egyelőre nem találtam fényképet.

Veres Ferenc, dédapám születési anyakönyve