2015. május 7., csütörtök

A rómaiak még itt is

Olaszország az egyik kedvenc úticélom. Most viszont nem a szépséges Itáliába, hanem "arabus-földre" mentünk, ám itt is találtunk olasz vonatkozású látnivalókat.

 Csak ülünk a romokon

A hódító rómaiak az ókorban nemcsak egész Európát (és fél Magyarországot) igázták le, hanem a Földközi-tenger medencéjében szinte mindenhová eljutottak. Ismertebbek ténykedéseik a Szentföldön (Izráel, Pilátus), Egyiptomban (Antonius és Kleopátra) és Tunéziában (Karthágó lerombolása). Viszont azt nem gondoltuk, hogy egészen az afrikai kontinens legnyugatibb csücskéig, Marokkóig is elért a hatalmuk?

Majdnem egészében épen maradt padlómozaik. Ezeket az afrikai állatokat az itteni kikötőkön keresztül vitték tovább Rómába.

A Római Birodalom Mauritánia Provinciája volt a mai Marokkó egy része. Főként a tengeri kikötőkhöz közeli területen alapítottak városokat. A provincia központja Volubilis volt, amely virágkorát az időszámítás szerint 1oo-3oo-as években élte. Nos, mi utunk során ezt a városkát is útba ejtettük.
Bazilika, oszlopok, gólyafészek

Ahol egykor néhány tízezer római élt, most többhektáros területen egy romvárost találunk. Már messziről látszódnak a magasodó korintuszi oszlopfők és egy boltíves falrészlet. Közelebb érve rájövünk, hogy ez az egykori Capitolium és Szenátus épülete, vagyis a város fő igazgatási középpontja. Az egyik oszlopfőn viccesen hatalmas gólyafészek terpeszkedik, új élet sarjad a romokon.

Lován (szamarán) fordítva ülő, furcsa keresztes kupát tartó figura a padlón

Volubilis városát a birodalom szétesésekor elhagyták lakói. Elnéptelenedett, az épületek anyagát közeli települések építéséhez használták fel. Ráadásul egy földrengés is hozzájárult, hogy tovább rombolódjanak a város épületei. Ma sem védi semmilyen extra kerítés vagy tető a többezer éves emlékeket: szabadon állnak az ég alatt, csaknem őrizetlenül.

Csodával határos módon egészen épen maradt épületalapokat, komplett terempadló-mozaikokat találunk itt. A termeket céljuknak megfelelően díszítették: a fürdőházban Diána és Vénusz istennük, egy fogadószobában afrikai állatok stb. Teljesen épen maradt a főút végében álló diadalív, Caracalla császár idejéből.
Diadalív, árnyékban

S mit gondoltok, ki volt a provincia helytartója? Egy berber király, aki nem mást vett feleségül, mint Antonius és Kleopátra leányát. Szóval vannak valódi, megvalósult szerelmi történetek.

Mi két óra alatt bebóklásztuka romokat, próbáltuk kitalálni, hol milyen célt szolgáltak az utcák, terek, épületek. Az egyik legnagyobb bevételi forrás itt az olajfatermesztés és olajbogyó préselés volt, még áll a présház.

A volubilisi látogatást a hazarepüléskor még megspékeltük egy (valódi) római átszállással. Mivel fél napunk volt a gép csatlakozásáig, így bementünk az ősi városba, ahol bejártuk a Colosseum és a Forum Romanum környékét is.

Ez az egyik épen maradt városkapu, szemben a diadalív és a főút, a Forum.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése