metoo

Valamikor ősszel kezdődött a "metoo" cunami, ami először az amerikai filmvilágban ütötte fel a fejét, majd végigsöpört a világon és kis hazánkat is elérte. Nők áltak ki és vádoltak meg férfiakat, akik visszaéltek a hatalmukkal és a munkához nem illő ajánlatot tettek a gyengébbik nem gyengének titulált tagjainak.

Hírességek és hétköznapi emberek áltak ki és vállalták fel a múlt sérelmeit. A sajtónak pedig hónapokra elég témát adott, hogy mikor, ki, kit, mivel vádolt meg. Olyannyira téma volt ez, hogy a Time magazin az Év emberének nem egy személyt választott, s tett a címlapjára, hanem azokat a nőket, akiket szexuális sérelem ért.

Bennem is fogalmazódtak a gondolatok a metoo-val kapcsolatban, s ezek a gondolatok még most sem forrottak ki teljesen. Mi az oka annak, hogy egy ilyen téma felforgatja a 21. századot, s hatással van a legmenőbb, leggazdagabb és a legelesettebb, legszegényebb emberek életére is?

Miért van az, hogy a férfiak és nők között feszülő ellentét, a különbségek még ma is ott vannak, érzékelhetőek a személyes beszélgetésekben, találkozásokban, üzleti vagy munkahelyi kapcsolatban, az egyházban, az iskolában, vagy éppen a metrón? Miért nem lehet a nemiséget, a nőiséget figyelmen kívül hagyni, amikor éppen tárgyalunk, előadást tartunk, vagy a boltban veszünk valamit? Miért kell a nőiséget kiforgatni, aljassát tenni, megalázni, s csupán a testre, egy darab húsra redukálni, amivel bármi megtehető, amire bármi mondható, kifütyülhető?

Igen, mindannyiunknak vannak ilyen metoo történetei. Kinek enyhébb, kinek keményebb változatban. De a megalázás ott van mindegyikben. Mert az utánad fütyülő, a beszóló, a buszon "véletlenül" hozzád érő, a félreérthető ajánlatot tevő mindig tudja, hogy most tiltott terepen jár. Tudja, hogy az intim szférádba lép, de megteszi, mert épp a haverok veszik körül, vagy tömeg van, vagy épen ő a főnököd. Visszaélés ez a hatalommal, visszaélés ez a gyengébbik nem gyengeségével, alárendeltségével szemben.

S aztán még mielőtt megtalálnánk a választ, a végső igazságot ebben a témában, hallok egy bibliai történetet, s abban egy utalást a ma történtekre. A Máté evangéliuma 5. részében a Hegyi beszédben hangzik el Jézus szájából. Valami, ami olyannyira egyértelmű, hogy a Tízparancsolat lo parancsolata közé is bekerült.

Szóval, aki bizonytalan abban, hogy férfiként mit tehet meg és kivel, olvassa el a lenti sorokat. Vagy jöjjön el január 12-én egy általam vezetett beszélgetésre. (Részleteket később küldök emailben.)

27„Hallottátok, hogy megmondatott: Ne paráználkodj! 28Én pedig azt mondom nektek: aki kívánsággal tekint egy asszonyra, már paráznaságot követett el vele szívében. 29Ha a jobb szemed visz bűnre, vájd ki, és dobd el magadtól, mert jobb neked, ha egy vész el tagjaid közül, mintha egész tested vettetik a gyehennára. 30Ha pedig jobb kezed visz bűnre, vágd le, és dobd el magadtól, mert jobb neked, ha egy vész el tagjaid közül, mintha egész tested vettetik a gyehennára.”