Valentin

Ha a téli ünnepek sorát folytatjuk, akkor február 14-én valentin-naphoz jutunk. Nem a kedvenc ünnepem, de érdemes pár szót ejteni róla.

Valentin-nap a szerelmesek ünnepe. Ám most nem a klasszikus, fiatal szerelmesekről akarok szólni, hanem arról a hihetetlen, évtizedek óta tartó szerelemről, ami a nagyszüleimet összetartja.

A nagyszüleim igen fiatalon kerültek össze: mamám 19 éves volt, mikor összeházasodtak, a nagyapám 22. Nemrég kiderült, hogy nagymamámnak számos kérője akadt, akik az udvarlási szokásoknak megfelelően a házuk konyhájának karosládáján ültek szépen egymás mellett vasárnap délutánonként. Nagyapám a mamám bátyjának barátjaként került a képbe, s elég hamar kiütötte a riválisait a versenyből, annak ellenére, hogy pénze, háza, vagyona nem volt. Igy nincstelenként kezdték közös életüket, csaknem 60 évvel ezelőtt.

Azóta együtt vannak jóban-rosszban. Majdnem nekivágtak a nagyvilágnak 56 után, aztán épitették a szocializmust (nagyapám kőműves-épitésvezetőként, mamám a téesz-ben mezőgazdasági munkákkal), gyereket és unokákat neveltek, épitkeztek, kapáltak, éltek. Most már 80 körül járnak, s még mindig együtt.

A múlt héten épp mindketten kórházban voltak, hiszen kinek-kinek megvan a maga számtalan egészségügyi baja. Ám az öregség és betegségek nehézsége ellenére együtt vannak igaz szeretetben. Ahogyan nagyapám mondta: "Nagyanyád csinált embert belőlem, ezért mindent megadok neki." Most éppen háziápolót, ebédhordót fizet, ha kell kávét főz neki, vagy segit kicserélni a pelenkáját.

Azt hiszem, magamnak sem kivánhatnék többet, csak annyit, hogy lesz valaki, aki évtizedek múlva is mosolyogva beszél rólam és megcsúnyulva és ráncosan is szeretni fog. Mert igenis van igaz szerelem.

Zárásul egy idézet egy filmből, amit nemrég láttam:
"Az igaz férfi elég bátor ahhoz, hogy egyetlen nőhöz hű legyen." Casanova

Amrita

Amrita Sher Gil egy különleges festőnő. Anyja magyar arisztokrata családból származik, apja pedig egy indiai maharadzsa leszármazottja. A lány a 20. század elején születik meg Magyarországon, s hamar kiderül, hogy nagyon ügyesen fest, rajzol, igy már tinédzserként neves mesterektől tanul Itáliában és Franciaországban.

Európaiként nő fel, az európai művészeti hatások érik leginkább, ám huszonévesen érdeklődése Ázsia és India felé fordul. Ekkor költözik egy időre Indiába, ahol a hagyományos miniatűrökkel és spirituális festészettel ismerkedik.



Három lány

Innentől kezdve identitásában és képein is keveredik az európai az ázsiaival. Egyik legismertebb képén egy fehérbőrű és egy kreol india lány látható, a két alak mintha az ő kettős identitását is megjelenitené. Leggyakoribb témái női alakok: húga, barátnője, saját maga, nincstelen indiaiak és akt modellek.


Műveivel számos dijat elnyer, munkái formabontóak, nehezen lehet megfejteni őket. Családjában nemcsak ő az egyedüli művész: apja fotózik, nagybátyja pedig a Távol-Kelet kutató Baktay Ervin.


Sajnos nagyon fiatalon meghalt Amrita, mindössze 29 évet élt. Rövid élete ellenére rendkivüli hatással volt a modern indiai festészetre és a kora 20. századi női festők egy meghatározó alakja.



Lányok

Nagyon hasonlit az életútja és a művészete is Frida Kahlora. Kahlo magyar és mexikói szülők gyerekeként született, s 40 évesen hunyt el. Ő a modern mexikói művészet, a női festészet formabontó alkotója, aki a mexikói hagyományokat hangsúlyozta életében és művészetében is.
Amrita életéről és művészetéről magyarul Keserü Katalin irt nagyszerű összefoglalót. A könyv sok-sok fotóval, a festményekről készült képpel mutatja be ezt a rövid, de gazdag életutat.

Tavaly lett volna 100 éves, ezen alkalomból a Nemzeti Múzeum keritésén volt egy molinós bemutató életéről, művészetéről. Erről egy video itt látható. Közben rájöttem, hogy több mint 10 éve láttam a képeit egy budapesti kiállitáson, ahol már akkor megragadott az indiai-magyar kettősség és apjának családról készült fotói.

36

A téli hónapok egy folyamatos ünnepségfolyamot jelentenek nekem. December a karácsonyról szól, január az új évről, február pedig a születésnapomról. Ez a hármas ünnepségsorozat általában sok energiámat felemészti, igy mire a saját magam ünnepléséhez "keverednék" már elég fáradt, s az ünnepből kiábrándult vagyok.

Idén tudatosan nem hagytam, hogy az ünnepek "leszivjanak". Decemberben anti-karácsonyi cselekedetre szántam magam: az üzletek járása és ajándék-beszerzés helyett inkább idehaza töltöttem az esteket egy jó könyvvel vagy filmmel. A hajtás és a stressz helyett a megállást, pihenést választottam.

Az új évet sem szeretem hangosan ünnepelni, idén is inkább egy csendesebb, beszélgetős házibuliba mentem, mint egy zajos, csillogó, ám annál üresebb buliba.

A születésnapokat sosem szoktam lufis-pezsgős vacsorával ünnepelni. De ünnepelni kell, igy hát cselhez folyamodtam. Ha már úgyis ritkán találkozom a jóbarátaimmal, s még ritkábban tudom összehozni őket, miért ne szervezzek valami kötetlen, feltöltős, aktiv programot nekik és magamnak? Egy hegyi seta alkalmával jot az ötlet: idén a születésnapomat rendhagyó módon ünneplem!

Fényes nappal, kinti programra invitáltam hát a barátaim: jöjjenek velem fel a hegyre, mégpedig a Hármashatárhegyre! 4 elszánt jelentkező akadt, velük sárban cuppogós, de csodás panorámát nyújtó túrát tettünk. Aztán a kibővitett ünneplő létszámmal a hegy alatti Fenyőgyöngye Étteremben tömtük meg a bendőnket. Az étteremtől többet vártunk: az ételek még csak rendben voltak, de a kiszolgálás semmi jót nem jelentett. Azért mi jól éreztük magunkat. S jövőre ha nem is ugyanitt, de valahol máshol biztosan találkozunk.

Addig pedig meg lehet fejteni a születésnapi feladványt: Hány éves az ünnepelt (mármint én), aki e jeles nap megünneplése céljából a Hármashatárhegyre kirándult?

Ja, és hogy ne feledjem: a születésem napján a munkahelyemen is megünnepeltettem magma: magammal hozott tortával és jókivánságok begyűjtésével:) Aztán délután a nagyra nőtt Balázs keresztfiammal moziztunk: egy felnőtteknek szánt filmet néztünk meg. S este pedig az ő szülei, budapesti családom tagjai leptek meg vacsorával és tortával.

Köszönöm mindenkinek, hogy valóban ünneppé varázsolták az évfordulómat.