Az elmúlt
hetekben több olyan rendezvényen vettem részt, ahol a nők álltak a
középpontban. Két hete a HVG szervezett egy konferenciát Több szerepben – Inspiráló Konferencia nőkről, nőknek.
Még amerikai
tanulmányaim során foglalkoztam a női témákkal, arról, milyen sajátosságai
vannak a női vezetőknek, politikusoknak, a gyengébbik nemet övező
kommunikációnak, médiahireknek. Igazán örültem, hogy a téma elérkezett
Magyarországra is. Tavasszal a HVG Business folyóiratának volt egy nőkkel
foglalkozó száma, most ősszel pedig konferenciát szerveztek ebben a témában.
Az előadók
minegyike nő volt, a résztvevők pedig két férfi kivételével szintén a női
nemhez tartoztak. A rendezvény apropója Sheryl
Sandberg nőket inspiráló könyvének magyar nyelvű kiadása volt (Dobd bemagad!). Sheryl-t még odakintről „ismerem”, a Facebook második embereként
hivta fel a figyelmet a női vezetőkre (lsd. TED előadása).
A budapesti
programon hallhattunk pszichiátereket, vezetési tanácsadót, sikeres női
menedzsereket, szociológust, filozófust, jógaoktatót. Mind saját életükről,
sikereikről, ill. az általuk kutatott témákról számoltak be. A nők másfajta
kihivásokkal szembesülnek, mint a férfiak: mivel génjeinkbe van kódolva a
gondoskodás, ezért a munkához is máshogy viszonyulunk. Életünket befolyásolják
az egyes korosztályoktól elvárt társadalmi szerepek és a hormonjaink is.
Különösen
tetszett Szvetelszky Zsuzsa női hálózatokról
szóló előadása. Ő pletykakutatóként (a pletyka szó is fonást, szövést jelent)
arra hivta fel a figyelmet, hogy a nők képesek bárkivel kommunikálni és
kapcsolatot teremteni, kooperálni, mig a férfiak hallgatagok, a maguk
előrejutásán dolgoznak és nem fognak össze másokkal, inkább versenyeznek. Ennek
köszönhetően a 21. században egyre nagyobb a nők szerepe: rajtunk áll, hogy a
politikai és gazdasági válságokat kirobbantó kemény (hard) férfivilágot
átvezessük az összefogást és megoldást előnyben részesitő női finomságba (soft)
és minőségbe.
A nőknek sokkal
nehezebb a harmóniát megtartani a sok feladat közepette: helytállnak munkában,
családban, környezetükben, s még magukra is időt kell szánniuk. Ez csak úgy
lehetséges, ha mindig tudják, éppen melyik szerepük a legfontosabb és arra
fókuszálnak. A nők vezetőként általában maximalisták és küzdenek azért, hogy
szeressék őket.
Egy, a témához
közel álló cikkben épp azt olvastam, hogy a Harvard Business Review kutatása
alapján a kizárólag férfiakból álló csoportok együttes intelligenicája és
eredményessége sokkal jobban megnő, ha egy nőt is a csoportban tudnak.
Gondoljunk itt világcégek felsővezetőire, ahol az igazgatósági tanácsban
többnyire férfiak ülnek. S ők azok, akik nem figyelnek a finomságokra, a
megérzésekre, amikben a nők erősek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése