2015. november 18., szerda

Férfiak nő nélkül

Murakami Haruki novelláskötetének a címe ez. Ő nagyon népszerű kortárs japán író, már rég akartam tőle olvasni valamit. A könyvesboltban a címe miatt vettem meg ezt a könyvét, s érdekes hangulatot varázsolt elém.

Férfiak nő nélkül. Mert megözvegyültek, s elveszítették a szeretett feleséget. Mert sosem nősültek, másnak, a munkájuknak éltek. Mert agglegényként csak átmeneti szeretők vannak az életükben. Mert az igaz szerelmet még fiatalon elengedték. Több férfi sorsát követhetjük, általuk az utjukat keresztező nőket is megismerhetjük. S mindezt 2o. századi japán környezetben, de az bárhol megtörténhetne ma.

A könyvvel nagyon rokon nekem Ákos egyik dala, amit ide linkelek. Egyik sora szerint: "Mert a férfi mind gyerek, maradunk vén tinédzserek...". Itt is magányos, céltatlan, a mai kor "férfiideálját" ismerhetjük meg.

A témába vág egy film is, ami elég hangos sikert aratott. A Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmnek nem csak a címe furcsa. A film főszerepét a rendező játssza, s a többi szerepre is amatőröket, saját barátait kérte fel. A mai Magyarországon, Budapesten játszódik, itt él a harmincéves fiatalember, a főhős, akinek se munkája, se párja, ráadásul a szülei tartják el. A haverjain és a szerelmi bánatán túl mása nincs is. Siratja az elmúlt szerelmet, a lányt, aki elhagyta.

Férfiak nő nélkül. A könyv alcíme: A hold túlsó oldalán. Talán többet tudnék írni a "Nők férfi nélküli"-i oldalról. Majd legközelebb.

2015. november 16., hétfő

Majk, kirándulás

Csodás, rögtönzött őszi kirándulást tettünk a hétvégén Majkra, ahol a kamaduli remeteházakat látogattuk meg. Már korábban is hallottam erről, nemrég azonban több cikk is beszámolt arról, hogy teljes egészében felújításra került ez a barokk műemlék épületegyüttes. Mivel kevesebb, mint egy órányira van Budapesttől, ezért épp megfelel egy egynapos kirándulásnak.


Fantasztikus napsütésünk volt. Majk Tatabánya közelében, a Vértes dombjai között található. A szerzetesházak a falunk kívül egy domb tetején vannak, egy szép halastó mellett vezet fel ide az út. Ropogós avar, sok színes levél és csodás fa veszi körül az épületeket, amik vaskor kőkerítéssel vannak körülvéve. Félóránként-óránként indítanak csoportokat, így néztük meg mi is idegenvezetéssel a kolostort.

A kolostoregyüttes a falon kívülről

Ezen kolostor azért is egyedi, mert az itt élő szerzetesek némaságot fogadtak, s szinte állandóan böjtöltek. Ezért önálló házakat kaptak, hogy ne legyen gond az egymás mellett való élet. Mindenki maga művelte kertjét, ahol még ma is virágok, fűszernövények illatoznak. 17 ház sorakozik egy központi tér előtt, minden ház oromzatán annak a nemesi családnak a címere látható (főleg Esterhazyak), akik támogatták az adott szerzetest. Bent boltozatos szobák, saját kis kápolna az imádkozáshoz, kamra, alvóhelyiség található. Ma akár ki is bérelhetünk egy-egy házat, hiszen 7 házat szállásként kiadnak, persze modernizálva de tévé, rádió és internet nélkül.

A kert is gyönyörű

A házak között magasodik az egykori templom tornya. Az épület már nincs meg, lebontották, de a tornya és az oldalára felkúszó növény ide varázsolja a régi hangulatot. A templom mögött a terület végét egy U alakú, kastélyszerű épület zárja. Ez volt a szerzetesek központi épülete, itt főztek, mostak rájuk, itt éltek a cselédek és a kolostort vezető szerzetes.

A szerzetesházak belső "utcája"

Ma is szépen látogathatóak a hatalmas termek. A legdíszesebb az ebédlő, amelynek boltozatos mennyezetét csodás freskók díszítik. Az épület volt vadászkastély is, az Esterházyak éltek itt még a 2o.században is. Ebből a korszakból berendeztek néhány szobát, van például vadászjelenetekkel díszített agancsos, kandallós terem is. Az emeleten van konferenciaterem és egy fotókiállítás, mely a lengyelországi szerzetesek életét mutatja be. Hangulatos kávézó és ajándékbolt is van az épületben, érdemes ide is betérni.

A kamalduli rend alapítója és a kolostor makettja

A kolostor körül nagyokat lehet sétálni az erdőben, nem messze van egy bencés apátsági templomrom és egy bányászmúzeum is. A tó partján pedig hangulatos étteremben csillapíthatjuk étvágyunkat.

További infó

A központi "kastély" épület





2015. november 13., péntek

Balatoni képeslapok

Na ne az elcsépelt naplementés vagy kék víztükröt ábrázoló képeslapokra gondoljunk, hanem ezeknél sokkal kreatívabb, ráadásul kézzel készített lapokra.


A Polkalap kézműves alkotói kizárólag kézzel készítik lapjaikat. Volt egy balatoni sorozatuk is, amit ugyan ideiglenesen lehetett csak kapni, de més sikerült szereznem belőle egy-egy darabot.


A lapok varázslatosak és egyszerűek. Oly annyira egyszerűek, hogy meglepő, mennyire átjön általuk a nyár és a vízpart hangulata.

Már csak az a kérdés, kinek postázom majd ezeket a nem mobilon, nem emailen, hanem kízzel írt lapocskákat. Az is lehet, hogy megtartom magamnak, s a ház egyik szobáját fogják díszíteni.

Én kis kertem

A kis balatoni kertemről már osztottam meg tavaszi és nyári képeket. Most az ősziek következnek. Nem profi fotók, hiszen munka közben készültek. Csak dokumentáltam az elültetett növényeket, hogy tudjam, jövő tavasszal mire számíthatok, mi fog előbújni. Íme!

Ez itt egy régi naspolyafa az idei termésével 

 A vadrózsa is jó valamire: csipkebogyójából teát lehet, lekvárt lehet készíteni

 Na ez lesz itt a fűszerkert a kerekeskút tövében

Itt pedig egy kedvenc rózsaszín rododendron várja a tavaszi virágzását 

A ház előtti kertbe is kerültek virághagymák, krizantén, százszorszép

S ami a képeken nem látszódik: a kert végében három gyümölcsfácska is elültetésre került. Pár éven belül lesz saját cseresznye, alma és egy új kajszibarack is! 

Márton napra

Lehet, hogy november 11. a márton-napi ludak napja, de én itt és most egy "vadludat" osztanék meg a Balaton partjáról.


Őszi melegedő

Elvileg hideg, hűvös, szürke ősznek kellene lennie, így novemberben. Az időjárás meghazudtolja önmagát: állandó napsütés, 2o fok körüli hőmérséklet és varázslatos napsütés, színek!


 Azért már fűtési szezon van. Mi is begyújtottunk a balatoni házikóban. Ráadásul egy régi-új kályhát építettünk az egyik szobában. A csodás, patináns antik vaskályha a falunkból érkezett. Tökéletesen működik az ország túlsó végében. Pár fahasáb csodát művel és nagyszerű meleget varázsol a házba. Emellett persze a konyhai sparhelt is ontja a meleget. Hurrá.


Az esték lehet, hogy hűvösek, de a nappalok még szívet-lelket melengetőek. Tudják ezt a kis macsekjaink is. Ahogyan a mellékelt kép is mutatja, ők mindig a napos részekre vonulnak, s ott süttetik magukat. Érdemes követni őket és az általuk preferált napsütéses helyekre kiülni, amíg még lehet.

Azért mi előkészültünk a télre, betároltunk egy kis tüzelőt. Jöhet fagy, hó, mi készen állunk!