
Mi San Fransiscotol vettuk az iranyt a csodapark fele. Kicsit kiabrandito volt a tomeg, amit ott talaltunk. Az autok lepesben tudnak csak haladni, s eleg koca-turistas megoldas, hogy autoval szinte az osszes kilatohelyet meg lehet kozeliteni. Igy az amerikaiak koreben a hiking, vagyis hegymaszas kimerul abban, hogy autoval megallnak a legkozelebbi parkoloban, majd egy maximum feloras setaval megtekintik a hegyeket, vizeseseket, sziklakat. Sajnos mivel nekunk nem volt sok idonk, igy mi sem tudtunk teljesitmenyturat tenni.

Elsetaltunk ket-harom varazslatos vizeses labahoz (itt talalhato az USA legmagasabb vizesese, ami a vilagon is az elsok kozt van!), no meg lelegzetelallito panoramaban gyonyorkodtunk. A park kozpontja egy szuk, sziklafalakkal korulvett volgy patakkal, a jegkorszak gleccsereinek nyomat viseli magan.
A park eszaki es deli oldalan is van egy mamutfenyos varazserdo. Kepeken mar lattuk ezeket az oriasi, 1oo meter magas, s ket-haromezer eves fakat, de testkozelbol megtapasztalni a felfoghatatlan meretuk

A nemzeti parkot eszakon teljes szelteben atautoztuk, nyugaton az ocean felol erkeztunk, s keleten a Sierra Nevada

Talalkoztunk nehany kulonleges allattal, persze a legfelelmetesebb, itt honos barnamedvevel nem. A nagymedvek itt mindennapos vendegek, sajnos eleg gyakran gazolja oket auto. Ok kiehezetten nem emberhusra, hanem az ide latogato tur

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése