Az oceantol elbucsuzunk, s San Fransisco fele kanyarodik az utunk. Kozben San Joseban allunk meg egy rovid pihenore, ami a Silicon Valley kozpontja, a Google, Facebook, Microsoft szekhelye.
San Fransisco-t a kornyezo telepulesekrol kozelitjuk. Oakland, Berkeley az Obol (San Fransisco Bay area) tulpartjan. Elobbi logisztikai kozpont, utobbi az egyetemerol hires (University of California, Cal). Mivel tobb magyar ismeros is dolgozik a vilaghires egyetemen, mi itt kezdjuk a latogatast. 35 ezer diak, kutatoepuletek, az egesz varos a diakokra epul. No meg a kulfoldi bevandorlok tudasara, hiszen a jonehany magyar mellett renget azsiai (indiai, kinai) arcot latni. Mig Los Angeles a mexikoiak felsegterulelet, SF az azsiaiake.
Bart-tal utazunk SF belvarosaba, be a surujebe. Legelso elmenyunk a cable car, a meredek dombokon kozlekedo jarat, amire kivulrol is fel lehet kapaszkodni. Azokon az utcakon kozlekedik, ahol gyalogosan is eleg bajos haladni, az utak meredekseget ki sem merik irni. Jokora sor all a vegallomasokon, mi egy kevesbe forgalmas vonalon, a California Street-en szallunk fel a csodajarmure. Ket iranyitoja van, egy elol, egy hatul. Az egyik fekez, a masik tekeri a kabelt, ami felvontatja a jarmuvet a dombtetore. Hat, San Fransiscora mondhatnank, hogy a dombokra epult varos, nem sok lapos resze van.
Veletlenul keveredunk a Chinatownba, a kinai negyedbe, ahol hihetetlen valaszteku uzletekkel es ettermekkel, a szokasos olcso aron. Vannak itt tavolkeleti templomok, pagodak, no meg egy diszes bejarat. Turistas polot mar 3 dollarert kapni (ajandekboltban 2o az ara), ha lelkesednenk a csecsebecsekert itt jol bevasarolnank, de nem tesszuk.
San Fransisco-t a kornyezo telepulesekrol kozelitjuk. Oakland, Berkeley az Obol (San Fransisco Bay area) tulpartjan. Elobbi logisztikai kozpont, utobbi az egyetemerol hires (University of California, Cal). Mivel tobb magyar ismeros is dolgozik a vilaghires egyetemen, mi itt kezdjuk a latogatast. 35 ezer diak, kutatoepuletek, az egesz varos a diakokra epul. No meg a kulfoldi bevandorlok tudasara, hiszen a jonehany magyar mellett renget azsiai (indiai, kinai) arcot latni. Mig Los Angeles a mexikoiak felsegterulelet, SF az azsiaiake.
Bart-tal utazunk SF belvarosaba, be a surujebe. Legelso elmenyunk a cable car, a meredek dombokon kozlekedo jarat, amire kivulrol is fel lehet kapaszkodni. Azokon az utcakon kozlekedik, ahol gyalogosan is eleg bajos haladni, az utak meredekseget ki sem merik irni. Jokora sor all a vegallomasokon, mi egy kevesbe forgalmas vonalon, a California Street-en szallunk fel a csodajarmure. Ket iranyitoja van, egy elol, egy hatul. Az egyik fekez, a masik tekeri a kabelt, ami felvontatja a jarmuvet a dombtetore. Hat, San Fransiscora mondhatnank, hogy a dombokra epult varos, nem sok lapos resze van.
Veletlenul keveredunk a Chinatownba, a kinai negyedbe, ahol hihetetlen valaszteku uzletekkel es ettermekkel, a szokasos olcso aron. Vannak itt tavolkeleti templomok, pagodak, no meg egy diszes bejarat. Turistas polot mar 3 dollarert kapni (ajandekboltban 2o az ara), ha lelkesednenk a csecsebecsekert itt jol bevasarolnank, de nem tesszuk.
A varosra masfel napunk volt, a masodik nap biciklivel kozelitettuk meg. Az obolmenti Alamedabol komphajo visz minket, no meg a kolcson kapott bringakat a varosba. San Fransisco legforgalmasabb pontjan szallunk ki a kikotoben, a vasarcsarnok es biopiac szomszedsagaban. Van itt minden, ami szem-szajnak ingere, bio zoldsegek, gyumolcsok, halak, husok, rakok, nyers vagy eppen ebedre elkeszitett formaban. Itt mi is bevetjuk magunkat a tengeri finomsagok koze, en tonhalas burgert, Balazs rakos tacot eszik (mondanom sem kell, mindket etek jo kis vilagkonyha keverek, de nagyon-nagyon jo volt).
A lakmarozas utan tekerosre fogjuk a tempot. Irany a part. A kikotoi dokkok szamozasa itt kb 45-5o-ig fut, a 39-esnel van a legnagyobb tomeg, itt minden a turistakrol, kirandulohajokrol, szorakoztatasrol szol. Ja, innen hajozhatnank be Alcatraz szigetere egy bortonturara. Mi ehelyett tovabb tekerunk a parton, hiszen a fo cel a Golden Gate hid! Ez a voros szinu kecses, de oriasi hid koti ossze a varost a kozeli felszigettel, a hidtol keletre mar csak az ocean es Azsia kovetkezik. A hid fele vezeto parti uton a varos legdragabb villai sorakoznak, szorosan egymas melle epulve, kirakatszeru ablakokkal, melyek allando kilatast adnak az obolre. A hid elott meg van egy meglepetes latnivalo: a Palace of Arts epulete egy romantikus oszlopcsarnok, toparton szokokuttal, nekem a romantikus festmenyek kiserteties kepei jelennek meg a szemem elott, varazslatos. A hidra vezeto uton surusodik a turistaforgalom, mi igyekszunk magunk mogott hagyni a gyalogosokat. A tulparton meg felkapaszkodunk egy magaslatra, ahonnan zavartalan a kilatas a varosra. A hazauton meg telt az energiankbol, hogy kiprobaljuk, mennyire birjuk a varos dombjait. Van egy legendas cikkcakkos utszakasz a Lombard Streeten, ahol az autok is csak lepesben manovereznek lefele. Balazs ket kereken, kameraval a kezeben suvitett le, a kornyezo turistak oromere. Besotetedik, mire hajonk vissza indul, igy a varostol esti kivilagitasban bucsuzunk.
S miben egyedi San Fransisco? A legeuropaibb varosnak nevezik, talan amiatt, hogy itt latni setalo embereket az utcakon, van belvaros, kikoto, parkok, s persze toronyhazak. Nekem leginkabb az arcok voltak kulonlegesek. Mig Los Angelesben szinte csak mexikoiakat latni, itt az azsiaiak vannak tobbsegben. Kinaiak, japanok, indiaiak, s ki tudja hanyfele nep el itt egymas mellett, a liberalis eszmeknek koszonhetoen bekessegben.
Krisztinka, ez nagyon jó lehetett! A piaci lakmározásról a Naschmarkt jutott eszembe!
VálaszTörlésSzép élményeket!