Nyárutó

Hát véget ért ez a nyár is. Amikor indult, még nem tudtam, hol és hogyan töltöm. Hazautazom, s Magyarországon a megszokott közegemben a jóbarátok és ismerősök körében leszek, vagy ehelyett itt maradok Amerikában és megnézem hogyan is telik a nyár Ohioban vagy esetleg az USA másik részén? Hosszas vívódás után ez utóbbi nyert, maradtam.

S mi fért bele ebbe a lelassult, hosszú, párás-meleg nyárba?
Egy nyári kurzus, az egyik kedvencem, HR.
Egy magyar iskolatábor, két hét a világtól elzárva, de az amerikai kisdiákok fejébe magyar értékeket csöpögtetve.
Egy bicajbaleset, négy hétre mozgásképtelenné válva, csodadoki által mégis helyrehozva.
Egy vírusos számítógép, még gyógyulatlanul.
Egy kaliforniai autós körút, élmények és képek még feldolgozás alatt.
Két magántanítvány, számtalan magyar óra és intellektuális beszélgetés.
Csináltam amit eddig nem: vendégeket fogadtam Clevelandben, most már én mutattam meg a várost másoknak. Rácsodálkoztam, hogy Clevelandben illetve Ohioban is lehet nyaralni, nyári programot találni. Jómagam nyaraltam Buffalo-ban, no meg átkirándultam Kanadába, ahonnan vissza is engedtek, nem vagyok nem kívánt személy az USA-ban.
Megszőkültem, mint még soha.
Nagycsaládos családtag, no meg cserkész lettem - egyik sem voltam még.
Jártam interjúkra, ezek eredményét és tanulságait hamarosan összegzem.
Megtanultam igent mondani lehetőségekre, s nemet a nyomasztó kérdésekre.
Nyaraltam, éltem, s most várom az őszt, az újrarendeződést, a kereteket.