Egy másik mondás szerint elég, ha Lászlónak hivnak, s máris garantált a sikered Amerikában. Ez onnan ered, hogy a 2o. század elején rengeteg magyar dolgozott Hollywood kulisszái mögött, s a legtöbbjük épp ezzel a névvel érkezett. A László név még az egyik legfontosabb fekete-fehér filmben a Casablanca-ban is szerepel.
Érdekes, hogy ideérkezésemkor az első segitőim között három Laci is akadt. S mindannyian elég sikeresek is a szakmájukban, simán lekörözték a helyieket.
De honnan ered a magyarok világszinten is jelentős tehetsége?
Mostanában olvastam több könyvet, tanulmányt is az amerikai magyarokról. Az egyikben érdekes módon magyarázták a magyarok tehetségét: Eszerint a század elején Magyarországon csak néhány egyetem működött, viszont nagyon sok tudós tanár volt, akiknek ott nem jutott hely, s igy középiskolákban adták át a tudásukat a diákoknak. A középiskolák közül is kiemelkedő volt a Fasori Evangélkus Gimnázium, a legtöbb Nobel-dijas tudósunk ott végzett. Szóval a széleskörű középiskolai tanulmányok után az Amerikába kivándorolt magyarok játszva bekerültek az itteni felsőoktatásba, kutatásokba, s aztán csak úgy halmozták a szakmai elismeréseket és dijakat. Nehezményezhetjük, hogy nem Magyarországon értek el sikereket. Viszont be kell látnunk, hogy a 2o.század első fele nem sok lehetőséget biztositott az itthonmaradóknak. Az első világháború Magyarországról űzte el a tehetségeket, a hitleri diktatúra pedig Európából. Igy sokaknak csak az Újvilágban maradt helye tanulni, kutatni, a szakmáját gyakorolni.
Nehéz minden sikeres magyart felsorolni, de azért próbálok egy listát késziteni.
Hadd kezdjem egy 'szaktársammal', akinek a munkásságával az egyetemen több tárgyam keretében is foglalkoztunk. Pulitzer József, laptulajdonos, újságiró. 1864-ben érkezett az USA-ba pénztelenül, majd néhány év alatt örökre beirta a nevét az újságirás történetébe. Ő alapitotta a róla elnevezett Pulitzer-dijat, amit évente adnak át a világ legtehetségesebb újságiróinak.
A természettudományok területén értek el legtöbben sikereket. Szilárd Leó és Wigner Jenő a második világháborúban az atombomba kifejlesztésében játszott szerepet, Nobel-dijat (nem a békedijat) is kaptak érte. Neumann János a számitógép 'atyja', Kármán Tódor a szuperszonikus repülésé. Teller Ede, Szentgyörgyi Albert, Békésy György, Gábor Dénes... s folytathatnánk a sort. Mindannyian jelentősen hozzájárultak Amerika fejlődéséhez, s a modern világ felfedezéseihez.
A hollywoodi filmgyártásról már szóltam. De gondolnánk e hogy a 1oo éve Hollywoodban alkotó magyarok hatása még ma is érezhető? A világ jelenlegi médiahatalmai közül az egyik a Fox, amit William Fox alapitott. A másik nagyhatalom a Paramount, amit pedig George Zuckor hozott létre. Mindketten Magyarországról érkeztek. S sorolhatnám a szinészeket, rendezőket, operatőröket, akik világhirű filmekben alkottak. Érdemes figyelmesen nézni eztán a régi filmek stáblistáját!
A művészetek területén is sok magyar nevet találunk. Amerikába emigrált Bartók Béla, olyan karmesterek mint Széll György, George Solti. A külföldre száműzött iróinkat meg sem próbálom felsorolni.
Forrás: The Hungarian Americans by Steven Béla Várdy
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése