Házak, otthonok 2.

Az előző bejegyzésemben a lakóházak belsejéről irtam, most a külső stilusjegyeket veszem sorra.

Az augusztusi, Amerikát átszelő autós túránk során több államon, vidéken is áthaladtunk, s mindegyiknek volt valami sajátos stilusa.

.

Arizonában az ún. délnyugati (Southwest) stilus uralkodik: lapos tetős, agyag-tapasztott falak (legalábbis úgy néz ki, de valószinűleg ez is könnyűszerkezetes, mint minden ház), kilátszódó gerendák. Amolyan indiánkunyhó-szerű épitmények, legtöbbször sárgára, narancsra mázolva, kaktuszokkal zölditve.
.
Californiában a spanyol gyarmati stilus a menő, Beverly Hillsben több ilyen házat is találtunk. Jellemzőjük hogy piros cseréppel vannak fedve (mint a mediterrán házak), a bejárat egy hatalmas boltivvel van diszitve, az ablakokon árnyékoló spaletták vannak. Ezek a házak Mexikót és Spanyolországot idézik, pálmákkal, narancsfákkal, szines hibiszkuszokkal.

.

Itt, Ohioban a kedvenceim a Tudor kort idéző házak, angolos kúriák. Téglából vagy terméskőből van a fal, hatalmas tető magasodik a házon, no meg még magasabb kémény. A nappali ablaka szines üvegberakásos. Szépen formázott sövények, tuják, zöld gyep veszi körül a házat. (Kép az előző bejegyzésemben).

.

New York államban jártam egy Saltbox (sótartó) tipúsú házban. A nevét onnan kapta, hogy a teteje olyan mint a régi billenős sótartóé, s a furcsasága, hogy az hátul kisebb a fal, nagyobb a tető, aminek az az oka, hogy a többszintes házakra magasabb adót vetettek ki. Ezzel a megoldással viszont ezt elkerülték. Nagyszerű nappalit lehet a ferde tetősik alatt berendezni, a tetőablakokkal természetes fények varázsolhatóak a házba.

.

A stilusokat még folytathatnám. Egyelőre ennyi is elég. Folytatás jövőre!