Cleveland története

Egy képes történelemkönyvet olvastam Cleveland-ről. Mig az otthoni, európai városok több ezer éves múlttal is büszkélkedhetnek, az amerikai városok alig kétszáz éve már régmúltnak számit.

Cleveland a "régi" városok közé tartozik, 1796-ban alapitották. Ekkor még nem volt Ohio, a területet Western Reserve-nek (Nyugati Birtok) nevezték, s Connecticut államhoz tartozott. Jó példázza a pionirok útját, ahogyan fokról-fokra haladtak a keleti parttól át a kontinensen nyugatnak. A város nevét Moses Cleavelandról kapta. Ő az alapitó, a terület felfedezője. Nevéből az egyik "a" betű a véletlen folytán kimaradt, s igy lett a város Cleveland. A korai belváros a Cuyahoga folyó tóparti torkolatához közel, a folyó keleti oldalán helyezkedett el. Érdekes látni, hogy már akkor a számozott, derékszöges útcahálózatot alkalmazták a kézzel rajzolt térképeken.

A könyv végigköveti, hogyan lett a semmiből hatalmas milliós város. Olvashatunk harcokról az angolokkal, a kanadai határvonal miatt például az Erie-tavon zajlott a csatározás. A felfedezők kezdetben békés módon kötöttek üzletet az őslakos indiánokkal (akiket erie-nek neveznek a tó után), a Western Reserve területét például értékekért cserébe adták el a telepeseknek. A békés egyezmények után persze voltak harcok, ennek következtében ma már nem találunk itt indiánokat, a nyomukat is alig. Néhány település még őrzi az eredeti indián nevet, Cuyahoga kacskaringósat jelent például, de van itt Chippewa patak is. A betelepites utan sorra alakultak itt fűrészüzemek, malmok, egyházak és önkormányzatok, iskolák alakultak, kutatás folyt. A város a keleti oldalról kezdett átnyúlni a folyó

nyugati oldalára, hidakat épitettek, vasút járt, lóvasút a belvárosi utcákon, majd a 2o. század elején megjelentek az autók is.

Clevelendnek regionális szerepe volt: a Pennsylvaniában kitermelt ásványkincseket a folyókon ide szállitották, s a helyi kohókban, gyárakban feldolgozták. A tóparton hatalmas hajógyár működött, de épitettek itt autókat is. Az Ohio-Erie Canal egy mesterséges kanális, a 19. században ásták ki fáradtságos munkával. Segitségével lóvontatta teherhajókon mozgatták az árukat, akár New Yorktól idáig! A kanális mára eltűnt, de néhány zsilip és őrház még látható. A város fejlődését jelentős bankárok, befektetők és gyárosok befolyásolták. A mai utcanevek és intézmények rájuk emlékeztetnek: Case, Handy, Severance, Randall, Wade, Rockefeller (itt kezdte a Standard Oil Company-t ami ma a legnagyobb ilyen vállalkozás a világon!). A város virágkorát a 2o. század elején élte. Ekkor a Euclid Avenue mentén hatalmas paloták, a város előkelőinek otthonai sorakoztak. A gyárakban folyt a termelés, sokezer európai bevándorló telepedett itt le: olaszok, németek, irek, majd szlovákok, csehek, magyarok, ukránok. A város jelentős politikusokat is adott az amerikai nemzetnek: Garfield elnök innen származott, itt is temették el miután egy merénylet áldozata lett.

Az ipari fejlődéssel együtt járt a kulturális fejlődés. Számtalan iskola, több egyetem alakult, szinházak, mozik és múzeumok szórakoztatták a helyieket. Sportklubok jöttek létre, melyek máig működnek (Browns foci, Indians baseball, Cavaliers kosárlabda, de van jéghoki válogatott is).  Cleveland szerepett játszott a feketék jogainak kivivásában is. A "földalatti vasút" mozgalom a délről megszökött rabszolgáknak segitett átjutni Kanadába. A hálózat átszelte Ohiot, a "vasút" mentén jószándékú emberek bújtatták, etették, szállitották a feketéket. Érdekes, hogy az USA-ban a nagyvárosok között Cleveland volt az első, ahol fekete polgármestert választottak a 6o-as években.

A 2o. század a leáldozás kora. Bezártak a gyárak, az emberek jobb boldogulás miatt elköltöztek, a régi, elegáns város fénye megkopott. Ennek ellenére még mindig élő és a jövőbe tekintő. Fesztiválok, kulturális sokszinűség, elsőosztályú kórházak és kutatás jellemzi Clevelandet. Remélhetőleg visszatér még a régi korok fénye és sikere.

(George E. Condon Cleveland, prodigy of Western Reserve könyve alapján)