AHEA Konferencia

New yorki utamról már két bejegyzésben is irtam. Most lássuk a beszámolót a konferenciáról, ami miatt épp oda utaztam.

Az AHEA (American Hungarian Educators Association) az USA-ban élő és dolgozó tanárok egyesülete. Tagjai között vannak professzorok és kutatók, középiskolai tanárok, vagy éppen csak tanári diplomával rendelkező, de nem a szakmában dolgozó "műkedvelők". Évente egyszer négynapos konferenciát tartanak valamelyik amerikai egyetemen, illetve ötévente Magyarországon. Tavaly épp a saját iskolám, a John Carroll University volt a helyszin, ott ismertem meg őket, már ott is előadóként szerepeltem.

Idén a Long Island University Brooklyn campusa volt a helyszin New Yorkban. Minden évben van egy téma, amiben várják az előadók jelentkezését. Idén a "Magyar határok, (e)migrációk és diaszpórák volt a cim. Több mint 9o előadás volt, több filmvetités, este fogadás, szóval egésznapos programot adott a konferencia. Az előadások főként angolul hangzottak el, s az előadók nemcsak amerikai magyarok voltak, hanem több magyarországi egyetemről is jöttek, illetve nem magyar származású amerikai és japán előadó is volt.

A japán előadó kuriózumnak számitott, főként azért mert megtanult magyarul! Az Európai Uniós és magyarország kapcsolatát kutatja a kisebbségek szempontjából. Többéve rendszeresen jár Magyarországra, Erdélybe, Kárpátaljára, Vajdaságba.

Egy floridai egyetem amerikai professzorai sajátos programot inditottak. Diákjaiknak úgy tanitják meg a kulturális sokszinűséget, hogy három hétre Magyarországra viszik őket tanulmányútra. Legtöbbjük sosem járt Florida államon kivül, nemhogy a világról, de még a saját országáról is keveset tud. Érdekes volt megtapasztalniuk, hogy az amerikai kultúra hódit a világ túlsó felén (amerikai filmsorozatok, sztárok és éttermek Magyarországon), illetve hogy ha nem beszélnek nyelveket (márpedig az amerikai diákok többsége egyetlen idegen nyelvet sem tud), akkor mennyire elveszettek tudnak lenni külföldön.

Kedvencem volt két művészettörténeti előadás. A Nemzeti Galériából most New Jerseyben kutat egy neves művészettörténész, aki az ottani Magyar Központ műtárgyait próbálja rendszerezni, beazonositani. Itt ugyanis amerikai szokás szerint sok mindent adományoznak illetve hagyatékolnak nonprofit szervezeteknek, s ezekről az adományokról nem mindig lehet tudni, hogy mi is az. Nos ebben a gyűjteményben található Barabás Miklós és Mednyánszky is. Valamint számtalan Amerikában élt és alkotó művész munkája, akikről otthon semmit sem tudunk!

Egy másik kultúr-antropológus házaspár az Amerikában élő magyarok néprajzi értékeit kutatja. Hihetetlen dolgot találtak az egyik magyarok által már kevésbé lakott államban: egy komplett berendezett szatócsboltot az 192o-as évekből! Az üzlet az akkori gazdasági világválság miatt bezárt, s szinte érintetlenül hagyták az épületet és annak berendezését. A ma még élő magyarul már nem beszélő utódoknak ez jelentette az utolsó kapcsot az ősökhöz. S a terv, hogy az épületet újraépitik a Szentendrei Skanzenben, s a teljes berendezést átszállitják oda!

A végére hagytam a saját előadásom. Magyarország turisztikai imázsáról beszéltem, a novemberben tartott előadásomat frissitettem, s most magyarul adtam elő. Az absztraktot linkelem.

A fenti képen a clevelandi küldöttség tagjai, tanárok és hozzátartozóik, akikkel együtt utaztam New Yorkba. A kép Pennsylvaniaban készült a Delaware folyó partján, az egyik festői szurdokvölgyben.