Vacsora a szabadban: Márti, Robi, Bea, Panni, István, Eszti
Tibor, bogrács, paprikáscsirke
A nagy napon, az ünnepség után alig egy óránk volt felkészülni a vendégek fogadására. Egyik jóbarátomat kértem meg a főételre: hatalmas bográcsában (most hozta Magyarországról) 3o főre főzött paprikáscsirkét. Ehhez mi nokedlit gyártottunk (rendesen tojásból és lisztből), no meg magyaros uborkasalátát (ecettel és pirospaprikával).
Jóska és Endre, a vendéglátó"apám"
Vendéglátó "anyám" Eszti, Marika és Ilona
A meghivásnál nem volt gond, kit hivjak. Inkább az volt a kérdés, kit ne hivjak. Végül majdnem ötvenen jöttek el. Főleg magyarok, barátok cserkészetből, templomból, munkaadóim és szomszédaink.
Távoli rokonok: Lajos bácsi, Erzsike néni, Lajos és Angela
A hangulatról a háttérben szóló magyaros zenék gondoskodtak (majdnem lett élőzene is, de a "cigányprimás" épp nem ért rá). A folyamatos történésről pedig a sok kúszó-mászó gyerek és jövő-menő vendég. Bár ajándékokra nem számitottam, mégis kaptam sok szép virágot, édességet, JCU-takarót és némi pénzadományt is.
Újkeletű barátnők: Mónika és Tünde
Köszönöm minden kedves velem ünneplőnek, hogy velem töltötte ezt a délutánt. Akiket meghivtam, mindannyian hozzájárultak ahhoz, hogy az itt töltött két évem sikerüljön. Sajnos nem mindenki tudott itt lenni. Például a CTP részéről egyik diák sem jött át Buffaloból, s a korábbi vendéglátócsaládom is hiányzott a partiról.
A vendégek azon kérdésére, hogy maradok-e, vagy hazamegyek, illetve hogy mit is kezdek magammal és a végzettségemmel egyszerű választ adtam: Nem tudom. Ha valaki tudja, értesitsen. Illetve segithet megfelelő állást és férjet találni.
A legidősebb vendég: Géza bácsi 95 éves!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése