New York ellentmondásai

New York-kal kapcsolatban nagyon ellentmondásosak az érzéseim. Kicsit olyan nekem, mint Budapest. Élvezem és szeretem a kulturális sokszinűségét, a sok programot, az utcán járó embereket, a kirakatokat. Viszont ugyanakkor nagyon nem tudnék itt élni, szűk lakások, tömeg a metrón és nagyon-nagyon drága minden. Ezért csak turista üzemmódban tudok itt boldog lenni.

Seaport Historical District

Volt néhány New York-kal kapcsolatos előitéletem, ami viszont köddé vált. Például a tizmilliós lakosság ellenére nincs szemét és kosz, s a szmog sem kritikus. Mindent takaritanak, a szemetet rendezett módon gyűjtik. A nagytöbbség tömegközlekedik, autót tartani itt luxus, egekben van a benzinár és a parkolás dija is. Igy az utakon főként taxik járnak.

A másik előitéletem, hogy itt csak beton van sem igaz. Igen sok parkot találtunk, s kicsi utcákat fasorokkal, virágágyásokkal, házakat virágzó tulipánokkal. A kedvencem a Washington Square nevű tér, ahol sok zöld közepén egy hatalmas szökőkút van és egy diadaliv. Amikor ott jártunk épp egy utcazenész zongorakoncertet adott. Egy ideiglenesen oda tolt zongorán!

WTC épülő felhőkarcolói



Persze vannak negativumok is. Például az emberek itt nem feltétlenül mosolyognak rád, s kérdezik meg hogy vagy, s az eladók sem annyira kedvesek. Kicsit olyan, mintha az itt élők fent hordanák az orrukat, mert ugye New Yorkban élni kiváltság. A közbiztonság sem mindenütt tökéletes, de javulóban van. Persze vannak városrészek, ahol nem érdemes sétálgatni.

Kilátás a Roosevelt Island-ről Manhattanre

Nekünk azonban volt szerencsénk a város legbiztonságosabb részén lakni. Egyik korábbi CTP-s diáktársunk évek óta itt él és dolgozik, ő fogadott be minket pár éjszakára. Gyönyörű kislakást bérel egy néhány éve épitett apartmanházban a Roosevelt Island-on. Ez a keskeny szigeten Manhattan közepének magasságában van az East River közepén. Egyetlen utca húzódik rajta észak déli irányban, azon jár az egyetlen buszjárat. A szigetet megközeliteni metrón lehet, autóval egyetlen hid vezet ide. Van viszont egy érdekes felvonó, ami egyedülálló módon csak itt közlekedik a városban. A "tram"-nek nevezett libegő Manhattanből egy kötélpályán jön át a szigetre.

Roosevelt Island, tram és a kétszintes Quennsboro Bridge

Nehéz lenne felsorolni az összes helyet, ahol jártunk. Sétáltunk a Wall Street rendőrökkel elbarikádozott utcáján. A World Trade Center terén még mindig folynak az épitkezések. A Seaport a régi hajókikötő néhány vitorlással, sétálóutcával, turistabuszokkal és éttermekkel.  A Tribeca városrészen éppen utcafesztivál volt a gyalogosok számára lezárt utcákkal és gyerekprogramokkal. A Little Italy nagyon hangulatos kis utcáin egymást érték a galériák, éttermek és designerüzletek.

Szó szerint lejártuk a lábunk, de csak igy, gyalogosan tudtunk igazán testközeli élményt szerezni a városról. Egyébként meg Clevelanben s az USA más részein úgyis autóval közlekedünk, csak itt New Yorkban van módunk sétálgatni.

Legközelebb bevásárlókörútra jönnék vissza, persze egy megfelelő hitelkártya kiséretében. Most kimaradt a múzeum, azt is pótoljuk majd.