Audrey Hepburn az a színésznő, aki ellen nem lehet semmi rosszat felhozni. Lehet őt szeretni az egyszerűségéért, a belülről áradó stílusáért, bájáért. Ezért szerették a rendezők és olyan szerepeket szántak neki, ahol önmaga lehetett.
Az első nagyjátékfilmje a Római vakáció. A fiatal, tapasztalatlan Audrey uralja a vásznat, ha kell hétköznap lányként, ha kell hercegnőként tündököl a filmben. S hát nem rossz Rómát a filmen keresztül bejárni... Partnere az akkor már ismert Gregory Peck, aki nagyon elismerően nyilatkozik róla, meg is kapta a női Oscar-t érte.
Emlékezetes filmje még az Álom luxuskivitelben (lsd rajzomat fent), ahol a boldogságot a gazdagságban, egy gazdag férfiban keresi az álmodozó lány.
Nemrég rájöttem, rám milyen hatással van Audrey. Egy ideje elég sok fekete-fehér ruhát szereztem be, nagyon szeretem ezeknek a letisztultságát, azt hogy ha kell hétköznapi, ha kell, elegáns megjelenést kölcsönöznek. S beugrott: ilyen a Hepburn öltözködési stílusa, egyszerű, többnyire fekete, hétköznapian elegáns.
Az Audrey-mítosz értékét növeli számomra, hogy vannak, akik szerint hasonlítok rá, mégpedig ha fel van tűzve a hajam. Hát, igyekszem ezt a mítoszt őrizni, magamévá tenni.
15 éves a blogom
-
Hirtelen nem is tudom, hogyan fogjak bele bele ebbe a posztba, hiszen
túlzottan ömlengeni nem szeretnék, de azért mégis nagyon örömteli ez a
történés az él...
6 napja
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése