Tegnap volt egy érdekes beszélgetésem az egyik névrokonommal. Arról elmélkedtünk, hogy mennyire nem vagyunk tisztában a saját személyes, családi "őstörténetünkkel". Pl. kivételes, ha valaki a nagyszülein túl tud bármit is a dédszüleiről, vagy netalán tán még ismerte is őket.
Másrészt sokat elmond a nevünk is az eredetünkről. Mindketten Oláh-k lévén, összeraktuk eme családnév eredetét. Korábban én már olvastam, hogy az oláh az "olasz" nép elnevezése volt. Büszke is lettem azonnal a délies származásomra és latinos temperamentumomra.
Kedves "rokon" barátom elmondása szerint viszont az oláh szó a "vlah" népnévből ered, ami viszont bolgárokat jelöl. Hát a balkáni eredet már kevésbé dobott fel. Így most utánanéztem, mi is az igazság. Kiderült: mindkettőnknek igaza van.
Az ókorban dél-itáliai pásztorok telepedtek át a Balkáni-félszigetre, Albánia területére. Ott keveredtek a helyi népekkel, majd vándorló pásztorok lévén tovább vonultak Bulgária felé. Onnan már oláh-okként kerültek Erdély és Magyarország területére. Szóval jó kis utat tettek meg eleink, mire ide értünk!
Örülök, hogy mégis csörgedezik valami latin vér az ereimben...
A fenti kép az Erdélyben, Szepességben élő oláhokat ábrázolja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése