"- Mi volt a haldokló izlandi gazdaság utolsó kívánsága?
- Szórják szét a hamvait Európa felett!"
A fenti viccet még akkor kaptam, amikor javában tombolt az izlandi vulkán Európa felett. Izland nemcsak az államcsőddel hívta fel magára a figyelmet - ami főleg az Európai Uniót érintette érzékenyen -, hanem az egész világra kiterjedő problémát okozott. Pár napra megbénult a légiközlekedés, és kénytelenek voltunk megbarátkozni azzal, hogy bár az emberiség sok problémát meg tud oldani, vannak esetek, amikor nincs más megoldás, mint kivárni a probléma elmúlását. Ez a várakozás elgondolkodtatásra is kényszerít: rá kell jönnünk, hogy nem vagyunk mindenhatóak és mindent megoldóak, s néha nem is baj, ha megáll a világ körforgása, főleg önmaga körül.
Persze az ötletes cégek rögtön a saját malmukra igyekezetek hajtani a katasztrófa hatásait: a telekom cégek például jogosan népszerűsítik videokonferencia programjukat.
Személyesen számomra a legnagyobb haszon az volt, hogy pár napig csend uralkodott a lakásom fölött húzódó légifolyosón.
Izland bosszúja még mindig tart. Egy biológus ismerősöm mesélte, hogy a hamu a felhők párájával találkozva esővé alakul. Ennek köszönhetjük, hogy napok óta állandóan esik, egy napon belül szakaszosan hol kiderül, hol beborul. Nem bánnám, ha már elvonulnának az eső- és hamufelhők...
VálaszTörlés