A Trónok harca nyomában

Általában nem rajongok a sorozatokért. Nem nézek tévét, nem várom hétről-hétre az újabb részeket. Viszont a Trónok harca kivétel. Az elmúlt ősszel-télen végignéztem az eddig 7 évad csaknem 60 részét.

Amikor Belfastba utaztam nem igazán tudtam, hogy a filmsorozatra bukkanok. Viszont első este ellátogattunk a város központjában lévő turisztikai irodába, ami tele volt Trónok harca könyvekkel, fotókkal, ajándéktárgyakkal. A készséges alkalmazottak kérdésemre, hogy milyen túrát ajánlanak, előhúztak egy összehasonlító táblázatot 5-6 egynapos túráról, melyek a sorozat helyszíneit mutatják be.

Belfastból akár északra, akár délre indulunk, a tengerparton végig a film helyszíneit találjuk.  A konferencia utáni extra napomon egy északi túrára fizettem be, ami kb. 10 különleges pontjára vitt Észak-Írország keleti-északkeleti csücskében. Jó volt, hogy szervezett busztúrát választottam, hiszem az idegenvezetőnk tősgyökeres helybéli lévén sokat sztorizott az észak-írekről, a történelemről, meg persze a filmről.

A sziklás tengerpartot festői öblök szakítják meg. Az öblökben apró városkák, falvak, kikötők, halászbárkák. Az első megálló egy ilyen kis öbölben volt, mégpedig ott, ahol Arya Stark partot ér, hogy az Arctalan Istenek mesterétől tanuljon. A kikötőben fotós tábla jelzi, hogy ez egy ilyen jeles hely, egyébként minden békés, a helyiek komótosan kávéznak, reggeliznek a közeli kávézóban. Egyébként Carnlough a város neve, a Lough itt amolyan öböl.

 

Elhaladtunk több vár mellett, melyek inkább romok. Régi lovagvárak, festői sziklacsúcsokon, kilátással a vízre. A túlsó part Skócia, látjuk is a távolban. Persze a romos várakat a számítógépes grafikusok égbe törő tornyokkal látták el. Mint például az alábbit, ami Dunluce 13. századi vára.

Az egyik félreeső sziklás parton több barlangot találunk. A film nélkül is elég festői a vidék, de tudva, hogy a boszorkánynő, Melisandre itt adott életet a "gonosznak", még izgalmasabbá válik a táj. A barlangok mellett egyébként aprócska település (aminek Cushendun a neve) csodás híddal és régi falusi házakkal. Az udvaron angolkert, varázslatos virágokkal és persze zöld pázsittal.

A túránk fő látnivalója a Giant Causeway (Óriások útja) volt. Ez egy több millió éves vulkán eredményeként jött létre, magas ötszögletű bazaltoszlopok, fekete színben, végig a parton. Ezt a részt ellepik a turisták. A helyszínt megközelíthetjük a víz felől és fent a sziklák tetején is vezet egy panoráma-ösvény. Az egész terület UNESCO Világörökség része.

A másik fő látnivalónk egy kötélhíd (Carrick-a-Rede Rope Bridge) , ami két sziklát köt össze. 300 éve a lazachalászok készítették itt az első hidat, hogy a legszebb halakat kifoghassák. Ma turisták váltanak jegyet arra, hogy átkeljenek az egyszemélyes, szél által mozgatott kötélhídon. Nemcsak a híd szerepelt a filmben, hanem a hídról látható tengeröböl is. A távolban pedig látszódik a Sárkánykő, ahol elvileg az egyik főhős, Jon Snow találkozott a sárkánnyal.

S még nincs vége. Arya egy karakán kiscsaj a sorozatban, aki mindig a maga útján jár. A fővárosból megszökve egy festői fasorral szegélyezett úton vándorolt. Ezt a jelenetet egy golfpálya több, mint 300 éves "beach tree" fasorán keresztül forgatták. A fasor neve Dark Hedges, ottjártunkkor is sokan látogatták. A mi túravezetőnk jelmezeket és kardokat hozott magával, így kedvünkre fotózkodhattuk a film hangulatában. A fák egyébként platánsorra hasonlítanak leginkább.

Nemrég egy vihar miatt több kidőlt, a fájukat a film egyes epizódjainak témájával faragták tele, s az ebből készült ajtók a környék egy-egy jellegzetes épületébe kerültek. Mi egy közeli kocsmában néztük meg a sárkányokkal díszített csodás faragást.

S majdnem elfelejtettem kedvenc hősöm, Jon Snow felségterületét, a Falat (the Wall). Ez a filmben egy 300 méter magas sziklafal, ami több száz kilométer hosszú. Ez a fal képezi a határt a 7 királyság területe és a meghódítatlan, vad területek között, ahol vademberek és élőholtak lakoznak. Nos ez a fal is épp az utunkba esett (Magheramorne Quarry)A valóságban jóval alacsonyabb és rövidebb a sziklafal, az alját fehérre festették, ahogyan a filmben is az örök hó országát jelképezi. Márcsak Jon-nal kellene találkozni...

A lenti kép a látkép a kötélhídhoz vezető útról. A lenti öböl (Larrybone) többször is szerepelt a filmben, a szemközti sziget (Sheep Island) szintén. Egy kirándulópont, s rögtön három helyszín.

Szóval Trónok harca. Az út hatására most újra nézem elejétől a sorozatot. Kutatom az ismerős helyszíneket. Marokkóban már jártam, az agyagvárost láttam, ahol több jelenet is készült. Horvátországban Dubrovnik városában forgattak, na ott még nem voltam. S még Izlandon sem. Az már csak a ráadás, hogy a film benti jeleneteit a belfasti Titanic Studios-ban forgatták...

Trónok harca helyszínek

Videó az észak-ír helyszínekről

Megjöttem Narniából

Nem gondoltam volna, hogy Belfastban ennyi legendával találkozom. A Titanic és a Trónok harca után következzék Narnia birodalma.

Mint kiderült, a Narnia regények írója és megálmodója, C.S. Lewis Kelet-Belfastban született. Őt jól ismerem keresztény körökből, A Csűrcsavar levelei az egyik legjöbb műve, ajánlom a csűrcsavaros észjárású, iróniát kedvelő olvasóknak.

A Narnia-sorozat egy gyerekeknek szóló meseregénynek látszódik elsőre. De "belépve" a ruhásszekrénybe, aminek a túloldala a csodabirodalomba vezet, rájövünk, hogy ez a mű felnőtteknek szól. Tele van keresztény utalásokkal.

Ráadásul a filmváltozat is jóra sikerült, az egyes részekben a főhősöket játszó gyerekszínészek együtt növekednek testben és lélekben is a filmmel.

Belfastban C.S. Lewis Square az íróról elnevezett tér. Hangulatos kávézó és ajándékbolt fogad, ahol a bicikliseknek extra kedvezmény jár. Jómagam egy majd egyórás gyaloglással jutottam el ide, a város szélén található szállásunkról egy hatalmas parkon át jöttem. A téren áll Aslan, az oroszlán szobra. Nem messze a faun. A falakon a Belfastban már megszokott falrajzok, itt kiegészülve üvegberakással, a közeli stúdió munkája.

Kicsit odébb pedig ott az író maga. Lewis, akinek legjobb barátja a szintén csodabirodalmat teremtő másik íróóriás, Tolkien, a Gyűrűk ura kitalálója. S ott van a ruhásszekrény is, szobor formájában, egy kicsit nehéz átjutni rajta, belesni sem igazán tudok. 
 

Narnia trailer

C.S. Lewisról

A Titanic fedélzetén

Azt tudtátok, hogy Belfast hajógyárában született a Titanic? Itt tervezték és építették meg, majd 1911-ben itt tették vízre minden idők legnagyobb utasszállító hajóját.

A hajógyár még ma is működik, mostanában inkább szélerőművek turbináit gyártják. Két hatalmas sárga daruja a város jelképe lett. Ezeket a 60-as, 70-es években állították fel, azóta is dolgoznak. A nagyobbik Góliát, a kisebbik Sámson.

A két sárga daru és egy sokat mondó kép: "A kultúra senkire sem veszélyes."

 

Egyik délután a konferencia helyszínéről átsétáltunk a kikötőbe. Belfast nevét a tengeröbölről kapta: a várostól tölcsér alakú öböl vezet ki az óceánra. Emiatt az utasszállításban, teherszállításban, hajóépítésben mindig is fontos szerepet játszott.

 

Ez a lakóhajó biztonságos messzeségben horgonyoz a jéghegyektől.

Az öböl inkább ipari terület, nem túl festői a kilátás. Azon a helyen, ahol a Titanic készült ma múzeum áll. A múzeum modern formája a Titanic orr-részére utal. A magassága is kb. annyi emeletet mutat, amekkora a hajó volt. Anno 12 emeletnyi (!) magas volt, gondos tervezéssel sok-sok mérnök, vasmunkás, asztalos dolgozott rajta. A múzeum megidézi az építés korát, az építők mindennapjait, s persze bemutatja a luxuskabinokat, az utasokat is.

 A Titanic sorsa az első útján véget is ért. A magyar legénység - valahogy tudat alatt aznap épp tengerészesre sikerült öltöznünk - azonban adott még egy esélyt a hajónak. "Fedélzetére" szálltunk, bejártuk, s nem süllyedtünk el.

A múzeum melletti téren, a flaszteron be van rajzolva a Titanic alaprajza, a mentőcsónakok. Óriási a tér. A zöld felület az elhunyt utasokra utal, arányaiban közte van egy fapallós rész, ami a túlélőket mutatja.

A másik irányban a száraz dokkban egy francia hajó pihen: a Nomadic a Titanic "kistestvére", stílusa hasonló, de mérete sokkal kisebb. Ezt be lehet járni, látni a különbséget az első, második és harmadosztály között. Megnézhetjük a matrózok fülkéit, vagy éppen a rakteret.

A lenti képen egy elegáns, még használatban lévő wc. Valódi porcelán, csodás faborítás és réz wcpapír-tartó. Kipróbáltam. A másik képen néhányan a Titanic utasai közül. Fotók és élettörténetek.














A Titanic legenda lett. Filmek sora készült róla. A múzeum ajándékboltjában ezerféle változatban vásárolhatunk emléktárgyat. Például kapható a Leonardo di Caprio film gyémánt nyakékének változata is.

 Ez pedig már Kelet-Belfast, itt élt sok egykori hajóépítő és kikötői munkás. Az ő emlékükre készült ez a szobor.

Belfast két arca

Belfast neve korábban egy sorba került Bosznia, Palesztina, vagy éppen Bejrút nevével. A 60-as évektől egészen 1998-ig a város utcát a civilek ellen elkövetett merényletek, robbantások és gyűlölet jellemezte. Három évtized "the Trouble" - vagyis felfordulás. S aztán megbékélés.

A város utcáin járva ma rendezett, tiszta, biztonságos körülményeket találunk. Az írek közvetlenek és mosolygósak, sok a fiatal, a kisgyerek. Hogy lehet az, hogy Európa legnyugatibb országában ilyen kedves emberek évtizedekig a legrosszabbat kívánták egymásnak?

Az észak-ír konfliktus gyökerei korábbra nyúlnak vissza. Az Ír Királyság a 16. században lett Anglia, ill. a Brit Birodalom része. Mivel az angol király szembekerült a pápával és megalapította az anglikán egyházat, a reformáció elterjedt a szigetországban. Viszont az írek kitartottak a katolikus vallás mellett, ill. a vallási elkülönülés amolyan nacionalista törekvés is volt: ezzel bizonyították, hogy ők nem angolok, nem a nagy Anglia részei.

 A város falai tele vannak falfestményekkel. 

Voltak erőszakos évtizedek már a történelem eme korábbi időszakában is. A 20. század viszont kisebb fordulatot hozott: 1921-ben az ír sziget déli része Dublin központtal függetlenné vált, megalakult az Ír Köztársaság. Azonban a sziget észak-keleti része továbbra is a Brit Birodalom része maradt, az Észak-Ír "Kerület" központja Belfast lett.

 Vannak még politikai foglyok a börtönökben. 

A bonyodalmak a 60-as években kezdődtek. Az észak-ír katolikusok nem függetlenedni akartak, ezért éhségsztrájkba, utcai akciókba kezdtek. Az IRA (Ír Köztársasági Hadsereg) még a 20-as években alakult, amolyan paramilitarista szervezet. Most teljes erővel szállt szembe a brit rendőrséggel, katonákkal, politikusokkal, vagy éppen civilekkel. A több évtizedes háborúskodás közben csaknem 4000-en haltak meg és több tízezren sebesültek meg.

 Első világháborús falfestmény, s a mai kor gyerekeinek rajzai. 

A béke Tony Blair miniszterelnöksége alatt történt meg 1998-ban. Azóta fegyverszünet van, a fegyvereket mindkét fél beszolgáltatta. Elindult az ország fejlődése, megszűnőben a munkanélküliség, béke van.

 A hálaadás és megbékélés szobra a város központjában.

 
A városban a Peace Wall (Béke Fal) emlékeztet az incidensekre. Ez a fal választotta el a katolikusok és írek lakta részeket Belfast nyugati felén. A falat dupla vaskapuk szakítják meg, ezeket a kapukat zárva tartották az éjszakai időszakban, hogy megakadályozzák a besurranó merénylőket.

 A nyugat-belfasti katolikus kerületben tradicionális ír motívumok fogadnak: ír tánc, ír mezők, foci és kelta tündérek. 

A lenti képen egy ír postaláda. Ugyebár Londonban és Nagy-Britania egyéb részein a királyi koronával díszített piros fém postaládákat látunk. Ahogy átérünk a katolikus ír területre, még a postaláda is az ír zöld színre vált...

A jobb oldali képen a "béke" szó ír és angol nyelven. Ez a Peace Wall melletti kapunál áll. 

 

 A kapu. Hatalmas fém útzár, duplán. 

 

A Peace Wall egyik része. A háttérben a közeli katolikus templom. 

 

Belfast keleti része inkább protestáns, az utcákat brit és észak-ír lobogók díszítik. Jelenleg a zászlók utalnak a megosztottságra, vannak részek, ahol az ír zöld-fehér-narancs színei játszanak szerepet. A lenti képen épp egy kifőzde előtt a menü mellett lobognak a brithű zászlók. A bal oldali képen az egyik keresztény missziós központ Skainos tere. Itt vannak lakások, használt bútorbolt, közösségi kert, étterem és kávézó. Szóval minden, ahol az emberek találkozhatnak, s egymást (szeretetben) megismerhetik.  

 A békés lakóházak falán a lojális protestánsok jelszavai, közvetlenül a sarki templom szomszédságában...

Ha szóba elegyedünk a helyiekkel, ők nyitottan nyilatkoznak az eseményekről. Szinte nincs olyan személy, akinek egyik családtagja, szomszédja, iskolatársa ne sérült volna meg a támadásokban. Komoly probléma az alkoholizmus és a drogfogyasztás, a missziós szervezetek külön foglalkoznak ezzel. A munkanélküliség a fiatalok körében korábban 90%-os volt (!!!), hiszen a háborús övezetben felnövekvő munkásgyerekek nem láttak reményt továbbtanulásra, minőségi munkára. Ma a sok támogatásnak köszönhetően nincs munkanélküliség, sőt szükség van a külföldi munkavállalókra. Például magyarokra, akikkel itt is lehet találkozni.

 Emlékmű két áldozatnak. Friss virágok és élő emlékezet.

Belfast két arca. A protestáns és a katolikus. A brit és az ír. A békés jelen és a háborús múlt.

 Bibliai ige a kapunál: "Emeljétek föl fejeteket, ti kapuk, emelkedjetek föl, ti ősi ajtók, hogy bemehessen a dicső király" (Zsoltárok 24:7)

Írország története